Átadták az egyházaknak az oktatási célú épületeket Makón

A dokumentumot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Róth Márton, a megyei kormányhivatal vezetője hitelesítette.

A Maros kamarazenekar muzsikájával kezdődött szombaton délelőtt az az ünnepség a makói városházán, amelyet annak tiszteletére tartottak, hogy az önkormányzat hivatalosan, szerződéssel is megerősítette: átadja az egyházaknak azokat az igényelt ingatlanokat, amelyekben oktatást-nevelést folytatnak.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség a Kálvin téri református iskolára, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye a Szent Tamás Óvoda Zrínyi utcai épületére, a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye pedig a Návay téren található Makói Katolikus Általános Iskola, a hozzá tartozó Vásárhelyi utcai tornaterem, illetve a Tulipán utcai Makói Katolikus Óvoda ingatlanára nyújtott be igényt. Erre egy központi jogszabály nyújtott számukra lehetőséget. Az ingatlanok addig maradnak egyházi tulajdonban, amíg bennük oktatás folyik.

A szerződés aláírása előtt Farkas Éva Erzsébet polgármester köszöntőjében emlékeztetett: az egyházak a hozzájuk tartozó intézményeken jelentős fejlesztéseket végeztek az elmúlt években, tehát biztosan jó gazdái lesznek az ingatlanoknak.

Az épületeket végső soron az itt élő gyerekeknek, szülőknek, családoknak adjuk át, hiszen az ő javukra tartják fenn ezeket egyházaink. A tulajdonba adással a makói szülők által biztosított bizalmat ismerjük el, erősítjük meg – mondta a városvezető.

Az egyházi vezetők is szót kaptak. Kocsis Fülöp metropolita nagyrabecsülését fejezte ki a polgármesternek és Makó városának, hogy ennek a nagyon fontos és sok ponton nehézségeket hordozó döntésnek a megünneplését ilyen emelkedetté tették. Majd egy rövid gondolattal egészítette ki a püspöktársai által felidézett történelmi környezetet és helyzetet.

„A magyar nevelés szó roppant találó, amit megítélésem szerint más nyelvek nem tudnak utolérni. A legtöbb európai nyelvben a latin educare szóból származtatják a nevelés szót, amely az educere – vezet, kivezet – szóból ered. Tehát a gyermeket vezetni kell, és aki vezeti, az reménység szerint jóra vezeti. A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető.

A magyar nevelés szó azonban a növelést idézi fel, tehát nemcsak vezetjük a gyermeket, reményeink szerint jóra, hanem felfelé növeljük. Ezt adja hozzá a keresztény oktatás a munkához”

– mondta a főpásztor.

Hozzátette: természetesen minden iskolában jelen van a szeretetre való törekvés, a pedagógusok elszántsága, áldozatkészsége, nem döngethetik egy keresztény iskola vezetői a mellüket, hogy ebben jobbak. A keresztény szemlélet azonban ennek a nevelésnek nagyon pontos irányt ad. „Növekedni csak fölfelé lehet, és amikor a nevelésben megjelenik a keresztény szemlélet, akkor megmutatjuk, hogy növekedni csak az Isten felé lehet. Mintegy felszínre hozzuk, hogy a növelésnek, a nevelésnek mi az iránya. Annál emberebb az ember, minél inkább isteni tud lenni, minél inkább meg tudja Őt közelíteni, és

amikor mi tanítjuk, növeljük a gyermekeket, akkor egyértelműen az Isten felé visszük őket. Ezt teszik más pedagógusok is, csak nem ennyire tudatosan, nem ennyire nyíltan”

– világított rá a metropolita.

Forrás: Délmagyar.hu és MakóTv.hu/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Farkas Éva Erzsébet Facebook-oldala

Magyar Kurír