A szegedi Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa elmondta, az ötkötetes művet csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba. Az utazók valamennyien részt vettek a Szentírás másolásában, többen közülük olyan határon túli magyar diákok, akik korábban még nem jártak Rómában.
Benyik György elmondta, Ferenc pápa feltűnően hosszú ideig időzött a zarándokok képviselőinél, akik átadták az ajándékot. Az egyházfő belelapozott a kötetekbe, és őszintén meglepődött, amikor meghallotta, hogy a bibliamásolat készítésében több mint ötezren vettek részt. A pápa külön köszöntötte a szegedi Kádár Lászlót, aki a kézírásos lapokat bekötötte.
A kötetek első lapjai 1983-ban készültek, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos házban az odalátogató vendégek másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első oldalt Kemény Lajos atya, a Szegedi Hittudományi Főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter bíboros is másolta az evangélium szövegét.
A folyamat néhány év után megszakadt, de tavaly Benyik György, a Szent Gellért-plébániaközösség plébánosa újra felkarolta az ötletet. A munka a szegedi katolikus plébániákon kezdődött, és fokozatosan szélesedett ki: csatlakoztak a helyi protestáns közösségek, valamint a Kárpát-medencéből számos közösség.
A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek – köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, fogvatartott, rendvédelmi szervek képviselői – vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra és lakóhelyre való tekintet nélkül.
A jelentkezők egy-egy oldalra írták a Szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi másoló kellett a létrejöttéhez; az Ószövetség 4250, az Újszövetség 811 oldalt tesz ki.
Magyarországon még soha nem másolta kézzel ennyi ember a Szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ilyen széles körű ökumenikus összefogással jöjjön létre a magyar fordítású biblia kézi másolata.
A plébános szeretné, ha az évek alatt kialakult közösség továbbra is megmaradna, s a másolás után ennek érdekében interneten keresztül már interaktív bibliaiskolát indított, melyről a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia honlapján lehet bővebb információt találni.
Annak érdekében, hogy a Guiness-rekordok könyvébe illő vállalkozás gyümölcse itthon is hozzáférhető legyen, fakszimile kiadást készítenek a „Magyarok Bibliájáról”. A hasonmás kiadás – a JATEPress Kiadó számítása szerint – várhatóan 15 ezer forint körüli összegbe fog kerülni.
A kiadványt a szeged-tarjáni plébánia honlapján lehet előjegyezni.
Fotó: Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia
MTI/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria