Átadták a Katolikus Karitász új országos központját Budapesten

„Az élő hitnek cselekedetei vannak, ebből fakad az a nagy munka, melyet az egész világ katolikusai végeznek embertársaik megsegítésében” – kezdte beszédét Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke. – Megdöbbentő és szívmelengető látni, hogy itt, Magyarországon is milyen sokan vannak, akik életüket a testvéri szeretet szolgálatára ajánlják. Leginkább a nem hívő emberek látják úgy, hogy az Egyháznak a szociális területen kell leginkább tevékenykednie. Ám nem gondolnak bele abba, hogy ha nem lennének hívők, akkor olyanok sem lennének, akik ezt a tevékenységet el tudják végezni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az a minőségi többlet, mely az egyházi szociális intézményekben tapasztalható, pont ebből a hitből eredeztethető.

Éppen ezért tartja az Egyház elsődleges feladatának, hogy a hitet továbbadja. A hitre alapozva bontakozhatnak ki azok az életutak, melyekkel az egyházi karitatív szolgálat során is találkozhatunk.

Ma, amikor átadjuk ezt a központot, szeretném kifejezni köszönetemet azoknak a karitászmunkatársaknak, -önkénteseknek, akik szerte az országban végzik áldozatos munkájukat. Ők az élő példái annak, hogy a hitnek cselekedetei vannak.

A karitász ugyanis az Egyház lételeme. „Adja Isten, hogy a mi szolgálatunk által is kevesebb nélkülöző ember legyen, mindig kapjanak a rászorulók testi és lelki segítséget, és azok, akik ezt a szolgálatot végzik, érezzék, hogy Isten szeretetének a munkatársai” – fejezte be beszédét Veres András püspök.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy Jézus szavai szerint „szegények mindig lesznek köztetek”. Ez feladatot jelent számunkra, arra hív mindannyiunkat, hogy megtaláljuk a segítés megfelelő formáit, ez által kiemelve az embereket a szegénység és a nyomor csapdájából. Szent Márton ünnepe után, a szociális munka napján meg kell köszönni azt a szolgálatot, amelyet a Katolikus Karitász végez. A Katolikus Karitász magyarországi tevékenysége egyedülálló, hiszen a legtöbb munkatárssal, az egész országot lefedő szervezettel végzik áldozatos munkájukat. A magyar kormány az elmúlt években anyagi forrásokkal is segítette ezt a szolgálatot. Ennek az épületnek a felújítási munkálataihoz a kormányzat 37 millió forinttal járult hozzá.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy nemsokára Szent Erzsébet ünnepe lesz, akinek az élete a gondoskodáspolitika példája lehet. Az igazi karitász mindig is keresztény gyökerű volt. Magyarországon a szociális segítségnek kiépült rendszerével találkozhatunk, ebben a Katolikus Egyháznak kulcsszerepe van. A szociális terület felét, a gyermekvédelmi szolgálat háromnegyed részét az egyházi intézmények látják el. Azok, akik a szociális területen végzik a munkájukat, nemcsak azokért tevékenykednek, akiken nap mint nap közvetlenül segítenek, hanem rajtuk keresztül a közösségért is, legyen az egy család, egy falu, vagy az egész nemzet.

Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója a Katolikus Karitász történetéről szólva elmondta: ez az év azért is különleges, mert idén rendezték meg a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, melynek rendezvényein a karitásznak is tevékeny szerep jutott. Emellett ebben az évben ünnepeljük a Karitász létrejöttének a 90., újjáalakulásának pedig a 30. évfordulóját.

A Szent Erzsébet Karitász Központot Mihalovics Zsigmond hozta létre 1931-ben, s a Karitász még ebben az évben országos szervezetté vált, összefogva az egyházi szegénygondozást.

A háború után a kommunista diktatúra a Karitászt is megszüntette, vezetőit perbe fogta.

A Magyar Karitászt 1991-ben indította útjára Frank Miklós. Elképzelése szerint a szervezet a plébániai csoportokra épült. Ezt a karitászmozgalmat az egyházmegyei szervezetek révén a karitászközpont fogta össze, így biztosítva az intézményes szociális ellátást. A Magyar Karitász a nemzetközi szervezet munkájába is bekapcsolódott. Mádl Dalma 2000-ben lett a Karitász jószolgálati nagykövete.

A püspöki konferencia a Magyar Karitász nevét 2001-ben Katolikus Karitász – Caritas Hungaricára változtatta, ezzel is aláhúzva azt a tényt, hogy a Karitász a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete.”

Ebben az évben lett Nagy Károly a szervezet vezetője. Écsy Gábor 2009-től a Katolikus Karitász országos igazgatója. A Katolikus Karitász kül- és belföldön egyaránt segíti a bajba jutott embereket.

A komplexumot – mely helyet biztosít a karitatív szervezet Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatának is – Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Karitász elnöke áldotta meg. Mint elmondta, Jézus Krisztus előtt az adakozás elsősorban az adakozó emberről szólt, aki feleslegéből adva szerette volna a nagyobb problémákat elkerülni. Krisztus óta azonban már más a helyzet, az Egyháznak fontos élettevékenysége a segítő szolgálat.

Az Egyház két karral végzi ezt a tevékenységét. Az egyik a karitászmozgalom, melynek révén a plébánia önkéntesei végzik a munkájukat, a másik pedig a szakszerű segélyszervezet, mely hatékonyan és gyorsan tud segíteni ott, ahol szükséges.

De az egyházi és az állami vezetés két karjára is szükség van ahhoz, hogy a karitatív szolgálat hatékonyan és profi szinten tudjon működni. A karitatív szolgálat az Egyház életjelensége, mely hitelessé teszi az evangélium hirdetését – mondta Spányi Antal püspök.

Az épület tanácstermét Mádl Dalmáról, a Katolikus Karitász nemrég elhunyt jószolgálati nagykövetéről nevezték el.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír