Augusztus 19-én kezdődik a 37. Rimini Meeting

Ezt a találkozót a Comunione e Liberazione (Közösség és Felszabadulás – rövidítve CL) katolikus lelkiségi mozgalomhoz közel álló személyek által létrehozott alapítvány rendezi. Célja – amint a rendezvény alcíme is hirdeti – a népek közötti barátság támogatása, a szó legtágabb értelmében.

A Comunione e Liberazione mozgalom Milánóban jött létre 1954-ben, don Luigi Giussani apostoli tevékenysége nyomán, amelyet elsősorban az ifjúság körében fejtett ki. A mozgalom ma a világ kilencven országában van jelen.

Az 1970-es évek végén néhány a mozgalomhoz tartozó család elhatározta, hogy olyan közös vakációt szervez, amelyen kulturális kísérőprogramok mellett előadások, beszélgetések keretében tárgyalnak egy számukra fontos témát.

1980-ban rendezték meg az első nemzetközi rendezvényt, amelynek a Rimini Meeting (Rimini Találkozó) elnevezést választották.

Az első találkozó témája a béke és az emberi jogok voltak. A rendezvénynek olyan sikere lett, hogy a harmadikra már az akkori pápa, Szent II. János Pál is elfogadta a meghívást.

Később olyan vendégei voltak az egyre népszerűbb rendezvénynek, mint Joseph Ratzinger bíboros, Teréz anya, a dalai láma, Lech Wałęsa, Hans Dietrich Genscher, Tony Blair, Ennio Morricone, José Carreras, Tatjána Goricseva, Liv Ullmann, Dulce Pontes, valamint más tudósok, ismert emberek, egyházi vezetők és más vallások képviselői is.

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek két alkalommal, 2005-ben és 2010-ben vett részt és adott elő a rendezvényen.

Az idei, augusztus 19. és 25. között megrendezendő találkozó mottója: „Tu sei un bene per me” („Te érték vagy számomra”).

A rendezvény plakátján egy tollal rajzolt, satírozott felirat látható, ahol a TE (TU) szó nagybetűvel írva szerepel, a többi szöveghez képest sokszoros betűméretben, az utolsó szó, a „nekem” (me) pedig többször alá van húzva.

* * *

A Rimini Meeting előzetes sajtóközleménye így fogalmaz:

„A jelenlegi történelmi helyzetet mély válság jellemzi, amelynek következménye az általános bizalmatlanság a jelennel és jövővel kapcsolatban.

Mindez széttördeli az együttélés szociális és civil modelljeit, amelyek eddig szavatolták a közjót. Kialakult az úgynevezett NEET („Not in education, employment or training”) egy teljes generációja: azoké, akik nem vesznek részt oktatásban, munkában vagy képzésben, akik lényegében nem is akarnak sem tanulni, sem dolgozni.

Az egyre jobban kiterjedő és nyilvánvalóan megállíthatatlan migráció, a menekültek tömege meglepte Itáliát és egész Európát. Emellett a terrorista erőszak egyre fenyegetőbb módon növekszik.

A másik, a tőlünk eltérő, a kívülálló úgy jelenik meg, mint valami fenyegetés, a többség a célszerűség és a haszonelvűség optikáján keresztül tekint és gondol rá.

Ebben a drámai közegben hirdette meg Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévét: „Az irgalom az az alapvető törvény, amely minden ember szívében otthonos, amikor őszinte módon tekint a testvérére, akivel találkozik az élete útján. Az irgalmasság az út, amely egyesíti Istent az emberrel, mert megnyitja a szívet a reményre, hogy bűneink korlátjai ellenére örökre szeretve vagyunk.”

Az ember természete és a valóság maga azt jelzik, hogy elkerülhetetlenül szükséges a kapcsolat, a viszony, a folyamatos találkozás a valósággal. Mindenképpen szükség van erre, hogy felismerjük az igazságot önmagunkról és a világról.

Család, gyermekek, barátok, munkatársak, a szegény, akivel véletlenül találkozunk az utcán – kihívások, amelyekkel nap mint nap számolnunk kell. Gyakran a fáradságos személyes kapcsolatokat helyettesíti a virtuális környezet, mely kényelmesebb, mindig rendelkezésre álló – de végső soron jelenlétet nem adó – technikai megoldásaival mély magányt hozhat létre, ugyanakkor a függetlenség, a végső teljes szabadság illúzióját adja, amely mentes a kötöttségektől. Az embernek szüksége van a másikra, hogy megossza vele vágyait, terveit, fáradozásait, áldozatait, félelmeit, fájdalmait, létezése okát. A közösség éppen ezért jön létre és alakul.

Tehát az ember „én”-je elsősorban úgy létezik, mint egy történet, arcok, kapcsolatok, körülmények által alakul, amelyekkel az idő során találkozik. Hogyan lehetséges a másikat újfajta módon nézni, nem egyszerűen tolerálva a másságát, hanem megsejtve és mindent feltéve arra a tényre, hogy „te” egy olyan végső pozitívumot jelzel és képviselsz számomra, amelyre „nekem” szükségem van, hogy éljek? Mi tehet lehetővé egy ilyen emberi hozzáállást?

A 20. század történelme, a világháborúk mindannyiunkat arra emlékeztetnek, hogy eltérő és egymással ellentétes ideológiák hogyan próbálták meg kölcsönösen eltörölni egymást, eltörölni a másikat. Az emlékezet szörnyű szenvedéseket és több millió halottat idéz fel, de azt is, hogy egy bizonyos ponton lehetséges volt elfogadni a másikat – a néhány nappal korábban még legyőzendő ellenséget – a másságában, mint egy forrást, mint értéket: és ebben a pillanatban született meg Európa. A pozitivitás tapasztalata nélkül, amely képes átölelni mindent és mindenkit, nem lehetséges újraindulni.

Kiállításokon, előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és tanúságtételeken át a 2016-os Rimini Meeting a maga sokféle nyelvén a beilleszkedésről és a megbocsátásról szól majd, érintve a mai kor nagy veszélyeit, megszólaltatja a kultúra és a közélet vezéralakjait, szembesít minket a technika és az újítások kihívásaival, megpróbál a munkára és a gazdaságra moralista démonizálás nélkül tekinteni, a történelem szeleteit összerakni.

Szeretnénk, ha ez a találkozó is meg tudná mutatni a pozitivitás szépségének kirobbanó erejét, a reményét, amely képes megmozgatni kinek-kinek a szabadságát és vágyakozást kelteni a változásra önmagáért és a világért” – fogalmaznak a Rimini Meeting szervezői.

* * *

Emilia Guarnieri, a Meeting Alapítvány elnöke elmondta: egy olyan világban, amelyben úgy tűnik, mindenütt konfliktus, erőszak, harc van, újra kimondjuk azt, amire az ember szíve vágyik: „Te érték vagy számomra”, a másik, aki előttem áll, számomra érték. Fel kell ismerni, meg kell vizsgálni, ez egy út, amin el kell indulni, és bizonyossággá válik.

Az idei meghívottak között van Sergio Mattarella olasz államfő, Camillo Ballin, az észak-arábiai apostoli helynökség püspöke, Paolo Pezzi, Moszkva katolikus érseke, Matteo Maria Zuppi bolognai érsek, Silvano Maria Tomasi érsek, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács tagja, Paolo Martinelli, Milánó segédpüspöke, Aziz Hasanović, Horvátország nagymuftija, Mohamed Fadhel Mahfoudh, a 2015. évi Nobel-békedíjas tunéziai ügyvéd, Angelino Alfano olasz és Thomas de Maizière német belügyminiszter, Jàn Figel, az Európai Bizottság unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottja, Antonio Spadaro, a La Civiltà Cattolica folyóirat főszerkesztője, Monica Maggioni, a RAI olasz állami rádió és televízió igazgatója, valamint Marcilio Haddad Andrino brazil mérnök, aki betegségéből csodás módon Boldog Teréz anya közbenjárására gyógyult meg.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír