– A megyéspüspökök szabályos időközönként látogatást tesznek az apostolok küszöbénél (ad limina), azaz Szent Péter és Szent Pál sírjánál. Mi történik ezenfelül az idei ad limina látogatás napjaiban?
– Ősi egyházi hagyománynak számítanak azok a rendszeres látogatások, amelyek során a püspökök felkeresik Rómát. Ebből nőt ki az az ad limina intézménye, melynek keretében a püspöki konferenciák tagjai felkeresik Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmek sírját, a látogatás kiemelt eseményeként pedig személyes megbeszélés keretében találkozhatnak a Szentatyával, Szent Péter utódával.
A püspökök emellett egy beszámolót is összeállítottak a vatikáni hivataloknak (dikasztériumok) az egyházmegye helyzetéről, statisztika adatokkal az egyházmegye helyzetéről, az egyházmegyék lelkipásztori feladatairól és lehetőségeiről, az egyházi intézményekről és így tovább. Ezek roppant érdekes és értékes – már a középkortól kezdve megőrzött – dokumentumok: hiszen pillanatfelvételek egy adott történelmi időszakban egy adott ország vagy terület lelkipásztori helyzetéről.
A püspöki konferencia tagjai továbbá az ad limina látogatás napjaiban a hagyománynak megfelelően szentmisét mutatnak be a négy nagy római bazilikában. Ezek a Szent Péter-bazilika, a Santa Maria Maggiore-bazilika, a falakon kívüli Szent Pál-bazilika és a Lateráni Szent János-bazilika. Az idei ad liminán lesz még egy liturgikus alkalom:
a csütörtöki napon, november 5-én XIV. Leó pápa szentmisét mutat be a Szent Péter-bazilikában az elhunyt bíborosokért, püspökökért, és ezen a szertartáson a magyar püspökök is koncelebrálnak.
– Mi történik az ad limina látogatás során az egyházi hivatalokban, dikasztériumokban?
– A dikasztériumok Ferenc pápa reformintézkedései révén jöttek létre a korábbi kongregációk és tanácsok összevonásával, felölelve egy-egy nagyobb területet, például a papság, a nevelés, a családok, az evangelizáció stb. témáját. Az ad limina látogatás alkalmával a püspökök kötelező jelleggel tizenkét dikasztériumot látogatnak meg. A magyar püspökök közül néhányan ezenfelül felkeresik még a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumát, a Keresztény Egység Előmozdításának Dikasztériumát, a Keleti Egyházak Dikasztériumát és a Hittani Dikasztérium keretébe integrált Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottságát is.
A dikasztériumi látogatásokat az MKPK tagjai közül egy püspök – az adott terület konferencián belüli megbízottja – vezeti, aki az egyházi hivatali testület előtt egy dialógusindító beszédet tart, beszámol a folyamatban lévő ügyekről, valamint az adott területen tapasztalható hazai kihívásokról, lehetőségekről, illetve kérdéseket tehet fel.
– A Szentatyával való találkozásra mikor kerül sor?
– November 5-én, csütörtökön 11 órától veszünk részt a pápai audiencián. A találkozó körülbelül egy–másfél órán át tart. Székely János püspök atya, az MKPK elnöke röviden vázolja a magyar egyház helyzetét, azután a Szentatya köszönti és buzdítja a püspököket. Ezen a napon lesz egy plusz program is: az MKPK részéről a pápának ajándékul szánt Magyarok Nagyasszonya-mozaik megáldása a Vatikáni Kertekben.
– Mikor volt legutóbb ad limina látogatáson a magyar püspöki testület?
– 2017-ben. A kánonjog szerint ötévente lenne esedékes a látogatás, de gyakorlatilag ez nagyobb időintervallumban valósul meg.
– Első alkalommal vesz részt ad limina látogatáson?
– Igen. 2017-ben Mohos Gábor – immár esztergom-budapesti segédpüspök úr - volt az MKPK titkára, ő kísérte el a konferencia tagjait Rómába. Idén én látom el ezt a megtisztelő feladatot. Szokás szerint a titkár kíséri itthonról a püspök atyákat, a római szervezést pedig a Pápai Magyar Intézet rektora – a püspöki konferencia római megbízottja – intézi, a Szentszéknek az ezzel a feladattal megbízott munkatársával együttműködve.
– Mióta zajlanak a hazai előkészületek?
– Tavaly ősszel jelezte a püspököknek Michael Wallace Banach apostoli nuncius úr, hogy 2026 novemberben kerül sor az ad limina látogatásra, a kezdeményező – meghívó tehát mindig a Szentszék. Azóta zajlanak az előkészületek.
– Ön hogyan készül erre a ritkán sorra kerülő, nagy jelentőségű eseményre?
– Mivel 1997-től 2003-ig Rómában tanultam, számomra kicsit a hazatérést is jelenti ez az út. Ugyanakkor izgalommal várom a történéseket, a liturgikus eseményeket, a dikasztériumi látogatásokat. Első alkalommal kísérhetem Rómába a püspöki konferencia tagjait; egészséges izgalom van bennem, de legalább akkora öröm is.
– Korábban találkozott már XIV. Leó pápával?
– Igen, tavaly ősszel, egy nyilvános audiencia keretében. S ha már a találkozásokról beszélünk, szívesen megemlítem, hogy az ott-tartózkodás ideje alatt számos alkalom lesz arra – főként esténként, illetve a szertartások után –, hogy beszélgethessünk a Rómában élő magyarokkal: papokkal, papnövendékekkel, szerzetesekkel, világiakkal.
Az ad limina látogatás jelentősége a közösség ápolása.
Közösségben lenni Szent Péter utódával, a Szentszék munkatársaival és a Rómában élő magyar egyháziakkal, világiakkal.
Fotó (archív): Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. november 1-jei számában jelent meg.
Kapcsolódó fotógaléria



