Az albán egyház húsz évvel az első nyilvánosan celebrált szentmise után

1990. november 4-én 5-600 ember gyűlt össze az albániai Shkodra (Szkutari) város temetőjében, a kommunizmus bukását követő első szentmisén. Válasz volt ez a gesztus a rezsim huszonhárom évvel korábbi bejelentésére, amely szerint Albánia ateista állam. Betiltottak mindenfajta vallásgyakorlást, sem nyilvánosan, sem magánházakban nem volt szabad szertartásokat tartani. 1990-ben már megbukott a kommunista rezsim, de még érvényben volt a régi alkotmány, amely nem tette lehetővé a gyülekezési szabadságot. A rendőrség körbevette a diktatúra által a helyszínen lelőtt papok és laikus hívek emlékét őrző a temetőt, de nem lépett közbe. Néhány nappal később, november 11-én pedig újabb szentmisét tartottak, ezúttal több ezer résztvevővel. Katolikusok, ortodoxok és muzulmánok egyaránt jelen voltak a szertartáson. November 16-án újra kinyitották a mecsetet is.

Az érsek elmondta, hogy a kommunizmus hosszú, embertelen időszaka után ekkor végre már friss szelek fújtak Albániában: öt éve meghalt a diktátor, nemrégiben leomlott a berlini fal… A résztvevők mégis nagyon féltek, hogy letartóztathatják a hatalommal szembeszegülőket. Nem ez történt, a szentmisének nagy sikere volt. Idén is megemlékeztek róla, november 3-án koncertet és történelmi-kulturális jellegű megemlékezést szerveztek, 4-én pedig szentmisét celebráltak, és megnyitották a húsz évvel korábbi eseményeket bemutató fotókiállítást.

Angelo Massafra érsek kifejezte örömét, amiért ezeken az ünnepségeken mindig jelen vannak az ortodoxok és a muzulmánok is, november 16-án pedig a muzulmánok hívják meg a keresztényeket az évfordulós megemlékezésükre. Szkutariban a különböző hitvallások nagy egyetértésben élnek.

A szkutari szentmise úttörő jelentőségű volt, megmutatta Albánia lakóinak, hogy hitüket ismét nyilvánosan kifejezhetik. A székesegyház bejárata elé idén kifüggesztettek egy plakátot A vallásszabadság húsz esztendeje felirattal. Ebben a húsz évben a korábban elnyomott, rejtett hit valóban újjáéledt, megnőtt. A nyilvános megemlékezéseken mindig nagy lelkesedéssel vesznek részt az emberek. A katolikus egyház Krisztus és a vértanúk vére által ma szebb, mint azelőtt. Nyolc éven át tartó munkát követően idén december 8-án készülnek el negyven mártír kanonizációs eljárásának egyházmegyei vizsgálatával.

Az érsek beszámolt arról is, hogy bizony napjainkban is vannak olyan jelenségek, amelyek a vallás útjába állnak: a fogyasztói társadalom mentalitása, a pénz iránti vágy és a hatalmas szegénység. A kilencvenes években nehéz volt újrakezdeni. Nagy problémát jelentett a kivándorlás, amelynek következtében rengeteg család szétesett, szétszóródott a világban. A kommunizmus pedig megfosztotta a vallást teológia alapjaitól és evangelizációs küldetésétől. A hit megmaradt, de meg kell vetni az alapjait, meg kell tölteni tartalommal. Ezen munkálkodnak mostanában, és az érsek örül, hogy sok fiatal választja a vallásos életet, sokan lesznek laikus segítők, hitoktatók. Sokan közülük sajnos külföldre mennek, a plébániák nagyon megérzik hiányukat, hiszen tevékeny részesei lehetnének az albán egyházi életnek. Arra a kérdésre, milyen arányú mostanában a kivándorlás, Angelo Massafra elmondta, hogy a nyugati világot érintő gazdasági válság miatt megindult a visszatérés. A katolikus iskolákba egyre több olyan gyermeket iratnak be, akik visszatérő emigránsok gyermekei. Egy részük elvesztette a munkáját külföldön, más részük pedig úgy döntött, mégis Albániában szeretne élni. Visszatérésük gazdagíthatja az országot, ha külföldön szerzett tapasztalataik birtokában segítik egyházukat, népüket, amelynek szüksége van új erőkre, új értékekre.

Magyar Kurír