Az arkangyal elhagyta őrhelyét

A hatalmas mű állta a sarat, a nehéz időkben is a helyén maradt, az 1945-ös ostrom során sem sérült meg igazán. (Ahogyan Savoyai Jenő herceg remek lovas szobra sem, amelyet Róna József mintázott egykor, s a Nemzeti Galéria előtti téren áll, a budai vár ormán. Meglepő módon az szintén sértetlen maradt a II. világháborúban.)

Eljött a restaurálás ideje, ezért Gábriel arkangyal szobrát leemelték az oszlopról, és műhelybe szállították, ahol gondos, szakértő kezek felújítják. Hogy a város népe addig se maradjon arkangyal nélkül, elkészítették e páratlan alkotás pontos másolatát, amit most a Néprajzi Múzeum kiállításán nézhetünk meg. 

A fenti képen szemből láthatjuk Gábriel arkangyalt, a következőn pedig hátulról. Mindkét oldalán megfigyelhetjük a finom, aprólékosan részletező mintázást, amely mégsem túlzó, a mester nem esett a naturalizmus „bűnébe”. Zala György nem csupán ezzel a munkájával csillogtatja meg előttünk szobrászi kvalitásait, hiszen az oszlop mellett a hét vezér szobra is az ő műve.

Egy fotón Budapest látképe tárul elénk a kiállításon, úgy, ahogyan az az arkangyal szemével látható, harminchat méter magasból, a millenniumi oszlop tetejéről nézve. Szellemes ötlet a rendezők részéről, hogy a panorámaképen ebből a különleges perspektívából pillanthatunk rá a városra, az Andrássy útra és környékére.

A Hősök terén két további, messziről is jól látható Zala György-szobor áll még: balra a háború, jobbra a béke allegóriája, a historizmus remekei. A két lovas kompozíció szintén monumentális alkotás. 

Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum előcsarnokába, ahol egy interaktív élménytérben tekinthető meg Gábriel arkangyal szobra és hozzá tartozó, ingyenesen látható kamarakiállítás.

Szöveg és fotó: Mészáros Ákos

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. március 23-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.