Az átlényegülés tanúi – Kontsek Ildikó a pápai mise és az eucharisztikus kongresszus műtárgyairól

– A felmerülő igények, kérések szerint igyekeztünk előre megtervezni, hogy az egyes szertartás- és rendezvényhelyszínekre milyen kegytárgyakat és műtárgyakat szeretnénk vinni. Az volt a cél, hogy mindenhol legyen néhány hangsúlyos és művészi szempontból is értékes alkotás, amelyek nem pusztán funkcionális elemek, hanem kifejezett esztétikai értéket képviselnek, és ikonográfiai szempontból is szorosan kapcsolódnak az Eucharisztiához. Egyes darabok kimondottan az eucharisztikus kongresszusra készültek, mindenekelőtt az a nagy méretű új monstrancia, melyet Lenzsér-Mezei Kata tervezett, és körmenetben hordozza majd az Oltáriszentséget.

– A Hungexpo központi termében azonnal feltűnik Kisléghi Nagy Ádám festménye…

– Valóban, a kongresszusi nagycsarnokban a szentmisék idején előbb oltárkép szerepet nyer Kisléghi Nagy Ádám Kenyér és Bor című festménye, majd a plenáris ülések méltó és kifejező hátteréül szolgál. A kongresszust előkészítő, Pesti Vigadóban rendezett első nagy – Átlényegülés című – kiállításunkon már láthatta a közönség a művész 1993-ban festett vásznát. Nemrégiben sikerült a múzeumunknak meg is vásárolnia a képet. A feszület alatt itt nem a szentírási történeti leírásból ismert személyeket látjuk, hanem az eucharisztikus színeket: a kenyeret és a bort. A helyszíni közvetítések szerint is igen szép, értelmező, elmélyülésre alkalmas keretet ad a kép az előtte folyó szertartásnak.

– A világesemény kiemelt szimbóluma a missziós kereszt. Mondhatjuk, hogy világviszonylatban is egyedi Ozsvári Csaba „ereklyehordozó” munkája?

– Eredetileg a 2007-es városmisszióra készült, a missziós keresztek állításának korábbi hagyományát követve. Ozsvári Csaba művészi ötlete volt a keresztfa szinte egészét ötvösművel borítani a maga saját történelmi előzményeket felidéző stílusában. A kereszténység előtti, népvándorlás kori formavilágot vegyítette a középkor ornamentális struktúráival. Az alkotónak sikerült egy olyan szépséges fémszövetet elhelyeznie a gerendákon, amely „az élet fájává” nemesítette Krisztus keresztjét. További egyedi megoldásnak tekinthető, hogy a missziós kereszt alkalmas ereklyék elhelyezésére is. Először a szent kereszt egy szilánkja került középre, majd a szárakat apránként benépesítették a magyar szentek és boldogok történetileg hitelesített relikviái. Nem véletlenül lett ez az egyedülálló ereklyetartós missziós kereszt a NEK országjáró hírnöke.

– A tiroli kereszt elsősorban monumentalitásával és drámai erejével nyűgözi le a szemlélőt...

– E nagy méretű feszület 1930-ban került Magyarországra. A Szent Imre-év tiszteletére hozták ajándékként tiroli zarándokok. A helyi hagyományt követve Andreas Crepaz halli fafaragó mester készítette. Magukénak érezték a cserkészek is: 1933-ban a Gödöllőn rendezett IV. Cserkész Világdzsemborira is elvitték. Később a domonkosok Thököly úti templomában nyert végleges elhelyezést. A keresztet a templom körmenetein annak idején a közeli Keleti pályaudvar markos vasutasai hordozták. Fotók tanulmányozása alapján tudjuk, hogy az 1938-as eucharisztikus kongresszuson hordozták a körmenetben. 1991-ben, a Szent II. János Pál pápa által celebrált Hősök terei szentmisén ugyancsak ott magasodott az oltár mellett. A mostani legnagyobb szertartások liturgikus terébe is ez a fából faragott szobor került. Templomi őrzési helyéről a Keresztény Múzeum dolgozói kézi erővel, az esztergomi ferences gimnázium 12. A osztályos végzős diákjainak segítségével, a Városligeten keresztül vitték át az oltáremelvényhez. E különleges „keresztút” méltó végrehajtásáért köszönet illeti a fiúkat.

– Milyen egyéb különleges alkotásokat válogattak be a „képi programba”?

– Kisléghi Nagy Ádám említett festményén túl két másik jelentős darabra is felhívnám a figyelmet a Hungexpo területéről. Az ott kialakított kápolna oltárán egy szépen megvilágított, gyönyörű, historizáló, neogótikus monstrancia előtt imádkozhatnak a résztvevők. A Központi Oltáregyesület – 86 centiméter magas, ékkövekkel és zománctechnikával díszített, aranyozott ezüst – úrmutatója az Örökimádás-templom felszentelése alkalmából 1908-ban Bécsben készült. A másik műtárgyat a nagyközönség most nem láthatja; a „VIP-váró” püspöki pihenőjének falán helyeztük el Atlasz Gábor Az emmauszi vacsora című képét. Azt a népszerűvé vált kortárs festményt, amelyet először szintén a Pesti Vigadó-beli Átlényegülés-tárlatunkon állítottunk ki, és azóta ugyancsak a Keresztény Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

– És milyen alkotások emelik a pápai szentmise fényét?

– A Hősök terén kialakított óriási szakrális térben áll – akárcsak az ünnepi nyitó szertartáson – a már említett tiroli és a missziós kereszt. Az oltár felszerelését, a Schulek Frigyes-féle bronz gyertyatartókat és a körmeneti keresztet a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomból hozzák. Jól illeszkednek majd az oltárkereszthez, illetve ahhoz a kehelyhez, amellyel Ferenc pápa misézni fog. Utóbbiak – a missziós kereszthez hasonlóan – Ozsvári Csaba alkotásai. A pápai szentmisén lesz látható az esztergomi Bakócz-kápolna kegyképe. A máriapócsi Szűzanyát ábrázoló 18. század eleji másolatot (eredetijét a könnyezése után, 1697-ben a bécsi Stephansdomba vitték) az ünnepi alkalomra restauráltattuk a Keresztény Múzeumban. Ez nem ikonjellegű, mint az eredeti, hanem már „nyugatias technikával” készült: fatáblára erősített olajkép. Később ezüstborítást kapott, Mária pedig koronát. A felújítás nagyszerű végeredménye Szakács Márton festő- és Lukács Balázs ötvösrestaurátor munkáját dicséri.

A pápai trónus és a hozzá tartozó két pár karosszék eredetileg az 1991. évi esztergomi pápai misére készült. Az akkor barnásvörös kárpitos trón fejtámlájára egy helyi mester fából faragta meg II. János Pál címerét. Most törtfehér színű új kárpitot láthatunk majd, és Ferenc pápa címerét. Utóbbit korszerű technikával készítette Zalavári Tibor Kálmán formatervező iparművész. A színes, síkban megjelenő címerábrát formai összetevőire bontva, elemeiből újratervezte úgy, hogy 3D-nyomtatásban állíthassa elő, majd az összeállított kompozíciót kézzel festette ki.

Az I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka által 2000-ben, a keleti és nyugati egyház megbékélése jegyében Magyarországnak adományozott, Szent Istvánt és Szent Hierotheoszt ábrázoló újkori görög ikonok a Kossuth téri szertartást teszik majd szemléletesebbé, hiszen a pátriárka beszédére is ekkor számítunk.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Esztergomi Keresztény Múzeum, Merényi Zita, Lambert Attila, Mudrák Attila

Magyar Kurír