Az egri érseki palota kápolnája

Kultúra – 2015. november 21., szombat | 11:02

Az alábbiakban közzétesszük az Egri Érseki Palota Turisztikai Központ közleményét.

A palota nyitását követően lehetőség nyílik az érseki palotában található kápolna megtekintésére is. A főépület délnyugati szárnyában található kétszintes kápolna mintegy összegezve utal a palota múltjának ikonikus fejezeteire, így bemutatása nem csupán szakrális élménnyel gazdagítja a látogatókat, hanem kiemelkedő építészettörténeti jelentőséggel is bír. Írott források, illetve az elmúlt években lezajlott falkutatások alapján tudjuk, hogy a jelenlegi kápolna elődje, minként részben a palota is, már az 1730-as évekre elkészült Erdődy Antal Gábor püspök megbízásából, de ezt a helyiséget ma már nehezen ismernénk fel: valamennyivel alacsonyabb és más nyílásritmusú volt; homlokzattagolása viszont jóval gazdagabb lehetett, mint mai állapotában.

A kápolnát – abban az időben, amikor a palotára egy újabb szintet is emeltetett – Eszterházy Károly püspök alakíttatta át az 1760-as években; ekkor kapta meg mai, a palotához igazodó egyszerűbb, egységes homlokzatkiképzését is. Kevesen tudják, hogy a kápolna a Barkóczy Ferenc által építtetett, majd utódja, Eszterházy által leromboltatott felsőtárkányi nyaralókastélynak is emléket állít, mivel annak több faragványát beépítették a palota épületébe, beleértve a régi – új kápolna négy ablakának kőkertelését is.

A kápolna belső terének kialakítása szintén Eszterházyhoz köthető, aki 1763-ban szerződött le a nyugati falazathoz illesztett, ma is látható oltárépítmény elkészítésére. Az oltár alsó része szarkofág alakú, az ezen található oltárszekrény ajtaja Schäjrer József egri ötvös mester

1765-re datált munkája, mely az Utolsó vacsora jelenetét ábrázolja. Az oltárépítmény egy nagyméretű keresztből áll, rajta Johann Georg Leithner bécsi szobrászmûvész ólom Krisztus-szobrával. Az oltár kialakításának módja különösen érdekes annak tudatában, hogy a hejcei, szintén Eszterházy által 1774- ben építtetett püspöki kastély kápolnájának kialakítása
is hasonló elrendezés alapján történt.

A palota történetének egy szomorú eseményére utal a mennyezeten található, id. Stornó Ferenc által készített élénk koloritú festmény, mely a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János találkozását ábrázolja: a palotában ugyanis egy tűzvész pusztított 1801-ben, mely a korábbi Kracker-freskót is megsemmisítette. A Stornó-festményt Samassa József bíboros-érsek készíttette 1877-ben.

A kápolna történetének meghatározó időszaka volt a 20. század második fele is: miután a második világháborút követően az egri borkombinát irodái költöztek a palota középső szárnyába, az ott található régi bútorok nagy részét az akkor már használaton kívülivé vált kápolnában halmozták fel, és elfalazták az oratórium bejáratát is. Ezt a falazatot csupán néhány éve bontották ki, így kerültek elő azok a régi ingóságok, melyek közül többet az újonnan nyíló kiállításokban is megtekinthet majd a látogató.

Forrás és fotó: Egri Érseki Palota Turisztikai Központ

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria