Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő óvodák vezetői találkoztak

Ternyák Csaba egri érsek a szentmisében prédikációjában a nagyböjt lényegéről beszélt. A készület ideje arra készít fel minket, hogy megértsük az üdvösség ígéretét, ami nemcsak a választott nép tagjaihoz, hanem minden embernek szól – emlékeztetett. – Júdás árulása és Péter tagadása azt mutatja, hogy még a legjobb tanítványokban is ott van a tagadás és a kishitűség. Mi is mindennap meg kell hogy küzdjünk a hitünkért. Mindennap lehetőséget kapunk arra, hogy Jézus mellett döntsünk, a rossz helyett a jót válasszuk.

A nagyböjt az imáról, a böjtről és az alamizsnáról szól, hogy erősítsük akaratunkat, jobban figyeljünk embertársainkra és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki Istennel. Örömteli készület arra, hogy Jézus meghalt értünk, majd feltámadt azért, hogy nekünk örök életünk legyen.

Ha le tudjuk győzni a kísértéseinket, akkor kiegyensúlyozott, békés, boldog életet élhetünk – mutatott rá szentbeszédében a főpásztor, kiemelve, hogy az óvodavezetők ezt a békét tudják továbbadni a gyermekeknek. Közreműködnek abban, hogy a következő generáció örömét lelje abban, hogy Istennek tetsző módon, szeretetben, boldogságban nőjön fel és élje az életét.

A szentmise után Juhász Ferenc pasztorális helynök köszöntötte a 36 óvodavezetőt. Elmondta, a 2025/26-os tanév első félévében 2667 óvodás kisgyermek járt az egyházmegye által fenntartott óvodákba, és reményét fejezte ki, hogy ezek a gyerekek megmaradnak az egyházi fenntartású intézményekben.

Előadásában Kis Istvánné, a jászberényi Angyalkert és a Szent Rozália Tagóvoda igazgatója saját jó gyakorlatukat mutatta be. Elmondta: számos programot megvalósítanak, amelyek a gyerekek, a családok, a szülők és az óvoda kollektívájának együttműködését és a keresztény értékek átadását szolgálja. Törekednek arra, hogy az iskolával és a plébániával is szoros kapcsolatot alakítsanak ki. Számos – hitéleti nevelésre vonatkozó – törekvésük között kiemelte a közös rózsafüzér imádságot, az egyházi ünnepek óvodai körben való megtartását és a templomlátogatásokat.

Lucza Dorottya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) óvodai referense beszélt az óvodavezetők szerepéről, az óvodapedagógusok szakmaiságáról, az óvodák arculatáról. Rámutatott: fontos, hogy minden óvoda kialakítsa a saját arculatát, amely vonzó a családok számára. Együttműködésre, egymás jó gyakorlatának megismerésére biztatta a jelenlévőket.

Sajgóné Kondrát Mariann, az EKIF hatósági referense arról adott tájékoztatást, hogy milyen hivatalok ellenőrizhetik az óvodákat és milyen jogszabályoknak kell megfelelniük az intézményeknek. Külön kitért az élelmezésre, egészségügyi, biztonsági, műszaki, valamint a játszótéri eszközök ellenőrzésére.

Németh Zoltán, az EKIF főigazgatója fenntartói oldalról adott tájékoztatást az aktuális feladatokról, kihívásokról, így például az épületgazdálkodás, a szülői panaszkezelés, a normatív támogatás kérdéséről, valamint a „teremtésvédő óvoda” pályázatokról. Emellett beszélt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel megvalósult együttműködési megállapodásról, miszerint a cél az, hogy óvodától a felsőoktatásig meglegyen a folytonosság a beiskolázás tekintetében.

Barta Gábor, az EKIF pályázati referense az étkezések, az óvodafejlesztést érintő pályázati lehetőségekről beszélt.

Révész-Kiszela Kinga egyetemi docens, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyógypedagógiai Intézetének megbízott igazgatója a pedagógiai kihívást jelentő gyermekek fejlesztéséről tartott előadást. Rámutatott a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos nevelési, fejlesztési kihívásokra, a mozgás kiemelkedő szerepére, az idegrendszer érési folyamataiban szerepet játszó tényezőkre.

A viselkedésszabályozás zavara kapcsán kiemelte, hogy mindig kontextusban kell ránézni a problémára, mert etikai, szociális normák mentén gondolkodunk az egyes helyzetekről. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy gyermek problémás viselkedése mögött keresni kell a kiváltó okot; figyelmet akar, vagy épp szeretné elkerülni, hogy figyeljenek rá, hatalmat, kontrollt szeretne, ingerhiány, kommunikációs szükséglet is állhat a problémás viselkedés hátterében, vagy lehet, hogy nem érti, hogy miért jelent problémát az ő viselkedése.

Jelenleg az óvodába beíratott gyermekek közel 4,5 százaléka sajátos nevelési igényű. Felmérések alapján a legnagyobb problémák között szerepel, hogy az óvodás gyermekek nem képesek egymásra hangolódni, nem mutatnak empátiát egymás iránt. Megoldásként javasolta a megfelelő kommunikációs stratégiákat, jól keretezett szabályokat, valamint azt, hogy szóbeli dicséret és jutalmazás tekintetében pozitív pedagógiai módszertannal rendelkezzenek a pedagógusok.

Az értekezlet kötetlen beszélgetéssel, tapasztalatcserével zárult.

Forrás: Egri Főegyházmegye/Pap Ildikó

Fotó: Vozáry Róbert/Szent István Televízió

Magyar Kurír