Az egyetemes hitvallásokról tartottak szakmai beszélgetést

„A hitvallás nem a keresztyén hit tárgya, hanem a keresztyén hit leírása. A hitvallás szó jelentése alapján egyértelmű, hogy a keresztyénség nem a hitvallásában hisz, hanem a hitvallásával mondja el, hogy mit hisz és kiben hisz. Még egyszerűbben kifejezve: a hitvallás nem a keresztyén hit tárgya, hanem a keresztyén hit leírása” – olvashatjuk a szakmai beszélgetés tárgyát képező kötetben Reuss Andrástól. Ezért is volt örömteli és előremutató, hogy a korábban megtartott könyvbemutatót újabb, immáron ökumenikus beszélgetés követte, amelyen a felekezetek közös hitvallásairól, az egyetemes hitvallások jelentőségéről, keletkezéséről, változatairól, krisztológiájáról és utótörténetéről folytathattak a kötetben szereplő átfogó tanulmányok fényében eszmecserét a szakmai előadók.

Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára köszöntőjét követően a tanácskozáson az egyetemes hitvallásaink – Apostoli hitvallás, Niceai hitvallás és Athanaszioszi hitvallás – jelentőségéről Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa, a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai sorozat szerkesztője, a kiadványok kísérő tanulmányainak szerzője beszélt.

Perendy László egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Ókeresztény Történeti Tanszék vezetője a kötet jelentőségéről szólt, majd az ókeresztény hitvallásfogalmakat és a hitvallások szerkezetét ismertette.

Forray R. Katalin szociológus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára előadásában többek között arra mutatott rá, hogy bár a kötet teológiai mű, annak tartalma a teológia tudományán kívül is érthető és hasznos.

Pásztori-Kupán István egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszék vezetője a krisztológiai vitákról beszélt, majd a hitvallások koronkénti magyarázatainak szükségességére és feszültségére hívta fel a figyelmet, míg Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos főmunkatársa a filioque-vitáról és társadalmi következményeiről beszélt.

Korompay Klára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense a kötet nyelvészeti jelentőségéről szólt, kitérve az egyetemes hitvallások a kötetben is olvasható régi magyar szövegeinek és szövegváltozatainak különlegességeire.

Az evangélikus egyház hitvallási iratainak jelentőségéről Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense elmondta: „Hosszú, legalább 15 évet felölelő szerkesztő és lektori munka után 2020-ban már öt kötetben az összes hitvallási iratunk olvasható magyar nyelven. Jelentősége nemcsak az oktatás, a kutatás, de a hazai ökumené terén is hatalmas. Mégis igazi jelentősége a személyes, a szív őszinte hitvallásának elősegítésében van:»mert sohse volt úgy rászorulva / Sem élő, sem halott«(Ady Endre szavaival – a szerk)”.

A szakértő előadók az ismertetőket követő beszélgetésen rámutattak, hogy a Reuss András szerkesztésében és kísérő tanulmányaival megjelent kötet nem csak az evangélikus, hanem minden keresztény felekezet számára meghatározó munka, mely hozzásegít ahhoz, hogy egyetemes hitvallásainkat, azok keletkezését és tartalmát jobban megértsük.

Az egyetemes hitvallásokról tartott szakmai beszélgetés felvétele megtekinthető:

Forrás: Evangélikus.hu

Szöveg: Galambos Ádám

Fotó: Magyari Márton

Videó utómunka: Győri András

Magyar Kurír