Az egyházi felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításáról tartottak konferenciát Pécsett

Az eseményen elhangzott: a felsőoktatás, azon belül a hitéleti felsőoktatás folyamatosan magas minőségi színvonalának biztosítása érdekében megkerülhetetlen az intézmények közös gondolkodása és a külső minőséghitelesítő ügynökséggel, a MAB-bal folytatott rendszeres szakmai párbeszéd. Ez az út segítheti leghatékonyabban az intézményeket az egyre jobb színvonalú oktatás biztosításában, de abban is, hogy ennek minél több külső visszajelzése is legyen például a felsőoktatási rangsorokban történő előrelépés formájában. Mára számokban is megmutatkozik a MAB és az egyházi intézmények egyre szorosabbá váló, a felsőoktatás minőségének fejlesztését szolgáló együttműködése. Míg négy éve hét, idén – például a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel együtt – már tizenöt magyar egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. (Ebben a tizenötben benne van az egri székhelyű Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is – a szerk.) Az egyetemisták által leginkább figyelt és legismertebb felsőoktatási rangsorban elfoglalt előkelő helyezés az egyetemek nemzetközi versenyképességének erősödését jelzi.

Az egyházi felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának releváns kérdésköreit taglaló, korábbi hagyományt felelevenítő eseményen Kovács Gusztáv, a PPHF rektora és Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezt követően Seszták István, a MAB Hittudományi Kollégiumának elnöke, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főiskolai tanára üdvözölte a rendezvényen azokat a szakértőket, akik mintegy húsz felsőoktatási intézmény képviseletében regisztráltak az eseményre.

A MAB részéről előadást tartott Mosolygóné Gődény Ágnes igazgató is, aki hangsúlyozta, hogy a MAB a minőségértékelésen túlmutató, azt elősegítő, támogató szerepben kíván jelen lenni a felsőoktatásban. Az igazgató a MAB feladatainak és fejlesztési irányainak bemutatása mellett, kitért a MAB nemzetközi térben elért eredményeire és ennek közvetlen, hazai felsőoktatási intézmények számára is fontos hatásaira. Előadásában számtalan konkrét, gyakorlati lehetőségre hívta fel a figyelmet.

A felsőoktatási intézmények képviseletében az első szakmai előadást Birher Nándor Máté, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (BTK) dékánja a folyamatszabályozás kérdésköréről tartotta. Az előadás középpontjában a vezető minőségbiztosítás melletti elkötelezettségnek fontossága állt.

Őt a magyar minőségügyi élet egyik legismertebb és legtekintélyesebb szereplője, Veress Gábor emeritus professzor követte a pódiumon, a minőség értelmezésének kérdéseit a szeretet és az erkölcs tükrében járva körül.

Setényi János A minőség kora. Bevezetés az iskolai minőségbiztosítás gyakorlatába című könyv szerzője, az MCC Vezető Akadémia igazgatója a stratégiai tervezés és vezetés kérdéseit is gyakorlati szempontok szerint elemezte.

Horváth Gergely, a MAB belső minőségbiztosítási ügyvivője előadásában az ESG 2015 sztenderdek vonatkozó pontjai alapján minőségbiztosítási politika, minőségkultúra és a minőségbiztosítási rendszer értékelésének szempontjaira tért ki, hogyan közelíti meg a MAB mint külső értékelő ezeket a fogalmakat, tématerületeket.

Drahos Péter, a Pangea Petény Tanácsadó Kft. ügyvezetője, számos szakmai kiadvány és könyv szerzője a képzések tervezésének, és nyomon követésének sztenderdjeiről tartott előadást a szakképzésből hozva jó gyakorlatokat.

Tolnai Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) dékánhelyettese és a MAB akkreditációs szakértője a képzési folyamathoz tartozó ESG 2015 sztenderdekről és azok gyakorlati kérdéseiről beszélt. A konferencia első napját záró kerekasztal-beszélgetésen a nap során előadást tartó szakértők vettek részt, és a nap során a közönségben felmerülő kérdéseket válaszolták meg, a PPKE BTK dékánja, Birher Nándor Máté moderálásával.

A konferenciát moderáló Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Minőségbiztosítási és Jogi Osztályának vezetője értekezésében a folyamatszabályozás minőségbiztosítási alapjairól és a világítótoronyként irányt mutató ESG-ről beszélt, amely az oktatás magas színvonalon tartásának garanciája. Elhangzott: a jógyakorlatok megosztása, a stratégiai gondolkodásmód, a menedzsment és a jogi szabályozási terület összehangolása kiváló lehetőséget teremt arra, hogy sikerrel záruljanak a szükségessé váló prompt beavatkozások. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megvalósult modell, amely a minőségbiztosítás és a jogi osztály összeolvasztására épül, garanciát ad a magas minőség hosszú távú biztosítására.

A konferencia második napját Czilli Máté, a PPKE BTK Tudományszervezési Osztályának vezetője nyitotta meg, aki a minőségbiztosítás intézményi dokumentumairól, valamint a minőségfejlesztési programok sajátosságairól tartott prezentációt. A konferencia közönsége a minőségbiztosítás folyamatait az azokat szabályozó, illetve a folyamatok során keletkező dokumentumok példáin keresztül ismerhették meg.

Ezen a napon Mosolygóné Gődény Ágnes, a MAB igazgatója az önértékelési folyamat és az értékelés gyakorlati kérdéseiről beszélt. Előadása közben az intézmények képviselői folyamatosan tehettek fel kérdéseket. Az ezekből kialakuló szakmai beszélgetések tették teljessé a délelőtti programot.

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, melyen a résztvevők a kétnapos tanácskozás során felmerülő kérdéseikre – Kovács Gusztáv, a PPHF rektora moderálásában – választ kaptak. Mivel a konferencia előadói a gyakorlati életben megszerzett tapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal, a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy ilyen típusú rendezvényekre szükség lenne a jövőben is, nem csupán az egyházi, hanem valamennyi felsőoktatási intézmény minőségbiztosítása érdekében.

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír