– A Pálos Lelki Központ létrehozásának célja az volt, hogy helyet adjunk a pálosok mellett más közösségek számára is. Hála Istennek ez szépen el is indult. Az elmúlt másfél év alatt három irányvonal körvonalazódott – mondta Puskás Antal. – Az egyik irányt a képzések, előadások szervezése jelenti, ezek célja a családok, a házasság támogatása. Azt láttuk, olyan képzések is aktualitással bírnak, mint a szexuális nevelés kérdései, hiszen fontos, hogy a szülők e téren is kapjanak iránymutatást. A második az imaélet támogatása, szerzetesként ez alapvető küldetésünk. A harmadik lehetőséget a lelkigondozás jelenti: olyan hétköznapi krízishelyzetekben nyújtunk szakemberek bevonásával segítséget, amelyekben a hozzánk fordulók úgy érzik, egyedül nem boldogulnak, ugyanakkor még nem szorulnak terápiára – vázolta a központban zajló tevékenységeket a tartományfőnök.
Mivel az imádság különösen fontos szerepet tölt be a pálosok életében, arra kértük vendégünket, fogalmazzon meg gyakorlati tanácsokat: hogyan csendesedhetünk el a rohanó, zajos világban?
– Elsőként azt tudom tanácsolni, szánjunk időt rá, s
akkor imádkozzunk, amikor még elég éberek vagyunk, ez egyénenként változó lehet. Ez a legnehezebb, hogy ne a csak a „maradék” időnket szánjuk rá.
Kezdhetünk 15 perccel, ennyi legalább szükséges, hogy a testünkben is le tudjunk csendesedni. Talán sokan ismerik azt a fajta relaxációt, amikor a légzésünkre, a testérzékelésünkre figyelünk. Ezt itt is fontosnak tartom, napközben hajlamosak vagyunk kizsigerelni a testünket, kell egy kis idő, hogy az izmainkban rejlő feszültséget elengedjük. Ha ez nem történik meg, akkor nem tudunk se a bennünk, se a körülöttünk zajló történésekre figyelni. Ezt követően elkezdhetünk a kívülről érkező hangokra összpontosítani, vagy néhány mondatot olvasni a Szentírásból, s ezt ismételgetni, „forgatni” magunkban. Eközben,
ha Isten megszólal egy ige által, az már ajándék
– mondta.
Hogy miként tapasztalja meg Isten szavát az életben? Puskás Antal erre is válaszolt.
– Nem úgy szól Isten, ahogyan mi beszélgetünk egymással. Hanem például azáltal, hogy valami nagyon erősen megmozgatja a szívemet, akár egy Szentírásból olvasott gondolat. Vagy ha csendben figyelek, és konkrét dologban kérek iránymutatást, előbb-utóbb megerősödik bennem, hogy merre kellene indulnom. Isten nem fog mindent szájbarágósan megmondani, hiszen számít rá, hogy van eszünk, amelyet végső soron ő adott.
Nem fog helyettünk cselekedni, de amikor elérjük a határainkat, akkor utat mutat. Isten hangja és az ő vezetése beépül így a természetes gondolkodásunkba, érzésvilágunkba, és nem kívülről, hanem belülről fog megszólalni
– fogalmazta meg tapasztalatait a pálos szerzetes.
A teljes beszélgetés IDE kattintva meghallgatható.
Forrás: Bama.hu
Fotó (archív): Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria