Az életszentség és a család kapcsolatáról tartottak konferenciát Rómában

Az életszentség témáját interdiszciplinárisan, több mint harminc előadó, köztük történészek, akadémikusok és a Római Kúria szakértői részvételével vizsgálták.

Gabriella Gambino a dikasztérium altitkára a család és életszentség kapcsolatáról beszélt, mindenekelőtt azt kiemelve, hogy „az egyháztörténelem tele van szent házastársakkal, szülőkkel, családokkal”. A 19. századig sok szentté avatott házastárs életszentségének az alapját az egyéni hősies erények adták. Csak a 20. században a házasságra irányuló új teológiai reflexió vezette az Egyházat annak átgondolására, hogy a hitvesi állapot maga is alapja lehet egy „párosan élt életszentségnek”.

Különösen érdekes szempont, hogy e szent családok többsége még ma is kevéssé ismert a világ nagy részén. Ennek oka elsősorban az, hogy teljesen „normális” családok voltak, „szomszédban lakó családok”, ahogyan Ferenc pápa mondja a Gaudete et exsultate apostoli buzdításban, akik nem vittek véghez feltűnő vagy rendkívüli dolgokat, hanem rendkívüli módon élték meg a családos, mindennapi élet egyszerűségét. Gambino ezután – a dikasztérium által kiadott, La santità nelle famiglie del mondo (Életszentség a világ családjaiban) című kötet alapján – több konkrét példán keresztül mutatta be, hogyan alakult ezeknek a házastársaknak az életszentsége a családi élet mindennapiságában, mely valóban hasonlíthat mai családjaink életére, mert ugyanazokkal a nehézségekkel küzdöttek, ugyanúgy a szeretetre és olyan derűs családi életre vágytak, amely a minket egyedül boldoggá tevő időtálló és lényegi dolgoknak a keresésére irányul. Természetesen el kell ismerni, hogy

a házaspár szentsége még nem része a közgondolkodásnak. Mind a teológiai reflexióban, mind a lelkipásztori munka révén még el kell mélyíteni.

Nem arról van szó, hogy olyan utakat javasoljunk, amelyeket »túl magasnak« nevezhetünk, vagy amelyek csak néhány kiválasztottnak szólnak, hanem arról, hogy a »házastársi lét szentségi voltát« […] javasoljuk. A lelkipásztorkodás gyakorlati szintjén […] azt kockáztatjuk, hogy nem mutatjuk meg [a fiataloknak] teljesen, mi is a sziklában gyökerező szilárd szeretet: ez súlyos mulasztás lenne az Egyház részéről. Ezért – zárta előadását Gambino –

ne féljünk felmutatni a családok életszentségét, ahol az megnyilvánul, mert az nem emberi hősiesség gyümölcse, melyet teherként rakunk a keresztény házastársak vállára, hanem azé a Szereteté, amelyet Isten áraszt azokba, akik hűségesek hozzá.”

Gabriella Gambino előadása teljes terjedelemben, Tőzsér Endre SJ fordításában IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Vaityfamilylife.va; MKPK Családügyi Bizottsága

Magyar Kurír