A mű olyan hatást váltott ki fiatalokból is, hogy lelkükben mélyen megérintődve távoztak a vetítésekről. Óriási sorok álltak a mozik előtt, és csak Franciaországban rövid idő alatt több mint félmillióan látták a filmet.
Magyarországon a nagyközönség először május 21-én este láthatta az alkotást, ugyancsak az Urániában, amely zsúfolásig megtelt. Az érdeklődés azóta is töretlen, szinte minden vetítés telt házas. A filmre Barsi Balázs Széchenyi-díjas ferences teológus, filozófus hívta fel Torgyán Atilla, az Etalon Film Kiadó Kft. alapító vezetőjének a figyelmét. A mű hazai forgalmazója az Etalon.
Az alkotók filmjük mottóját Ferenc pápa Dilexit nos (Szeretett bennünket) kezdetű enciklikájából vették: „Az Ő nyílt szíve előttünk áll és feltétel nélkül vár.” A kifejezés Szent Pál apostol Rómaiaknak írt leveléből (8,37) származik, és Krisztus irántunk tanúsított, határtalan szeretetére utal.
Az alkotás – mely vegyíti a filmes és dokumentarista elemeket – négy rétegből áll. Az egyik réteg bemutatja a Jézus Szent Szíve tisztelete apostola, Alacoque Szent Margit Mária (1647–1690) életét. 1671. június 20-án lépett be a Szűz Mária látogatásáról nevezett szerzetesrend, a vizitációs nővérek Paray-le-Monialban (mely ma a Jézus Szíve-tisztelet központja – a szerk.) található monostorába.
Az elöljárónővel való első találkozás alkalmával nyomban meghallott egy belső hangot: „Itt akarlak téged!” Engedelmeskedett. Margit Mária nővér szinte megszakítás nélkül Krisztus lelki látásában élt. Jézus bizalmasának választotta ki őt, hogy „az emberek iránti szeretettel lángoló Szívének hírnöke legyen, mert ő mindenkit üdvözíteni akar”. Azon jelenések közül, amelyekkel az Úr elhalmozta szeretett tanítványát, az első 1673. december 27-én, Szent János apostol ünnepén, szentségimádás közben történt: „Így szólt hozzám: »Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel szereti az embereket és egészen különleges módon téged, hogy többé már nem tudja visszatartani izzó szeretetének lángjait, rajtad keresztül kell kiáradnia ennek.«”
Margit Mária vallotta: „Az Eucharisztia és a kereszt nélkül élni sem tudnék.” A látnok e szavai Jézus Krisztust szenvedélyesen szerető szívéből fakadnak, a szentmise áldozatában bemutatott és jelen lévő Jézushoz kapcsolódnak – Krisztus ebben válik megszentelt életének középpontjává.
Alacoque Szent Margit Mária lelkülete ma is él, nekünk is felmutatja Jézus Szent Szívét, hogy vigasztaljon, erőt adjon, bátorítson és evangelizálja mindazokat, akiket Jézus el akart érni: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. A bűnösökért jöttem, nem az igazakért.” (Mt 5,31–32)
A film második rétege Jézus passiója. A kiindulópont nagycsütörtök, az Eucharisztia alapítása. Ezt követően látjuk a kereszten szenvedő Krisztust, majd amikor halálát követően a római katona az oldalába döfi dárdáját, végül megrendülten leborul, és megvallja: „Ez az ember valóban Isten fia volt!” Ott van a keresztnél Szűz Mária és a szeretett tanítvány, János. Megelevenedik a Pietà: a keresztről levett, halott Jézust ölében tartó és sirató Szűz Mária fájdalma. A feltámadt Jézus is megjelenik, elhangzik mennybemenetele előtti ígérete: „És én veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Ez a két rész játékfilmes elemeket tartalmaz.
A harmadik rétegben egyházi és világi személyek – papok, szerzetesnők, teológusok, filozófusok, valamint Alacoque Szent Margit Mária oldalági író leszármazottja –, akik a Szent Szív tiszteletéről, semmi máshoz nem hasonlítható hatásáról beszélnek.
A film negyedik rétegében azok a személyek szólalnak meg, akiknek életét radikálisan és pozitív irányban alakította át a Jézus Szent Szívével való találkozás: egy gyermekkorától súlyos izomsorvadásban szenvedő, harmincas éveiben járó, jogi diplomával rendelkező, többkötetes író; egy valaha sikeres női futballista; egy ismert rockzenész, aki ma már zenében dicsőíti Istent; egy idős házaspár; egy családanya; egy speciális nevelőként dolgozó fekete férfi, aki korábban drogdíler volt, valamint egy híres francia festőművész. Vagy ők, vagy leszármazottaik mesélik el csodálatos, misztikus élményeiket, hogyan jutottak el a hitbeli közömbösségtől, esetleg tétova istenkereséstől a hitig, hogyan emelkedtek ki a bűn fertőjéből is, hogy ma már elmondhatják: „…élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20)
A film szinte minden kockája, mozzanata a lélek legmélyéből fakadó hitvallás a Szentháromságos Isten mellett. A csoda és a hétköznapi élet szinte szervesen, természetes módon olvad eggyé. Alacoque Szent Margit Mária látomásában Jézus azt mondja a szerzetesnővérnek: „Hogy legyen, amire emlékezz, és ne gondold, hogy mindez a képzelet szüleménye, a szívedbe helyezem szeretetemnek lángját, amit éjjel-nappal érezni fogsz.” Alacoque Szent Margit Mária nővér ettől kezdve egész életében mellkasi fájdalmakkal küzdött, ami soha nem csillapodott.
A teológiai elmélkedések és elhangzott hitvallások alapján állíthatjuk: ha a megszólalók nem merültek volna el Jézus Szent Szívében, soha nem gyógyulnak meg, lelkük soha nem szabadul fel a rengeteg megkötözöttségből, az előítéletek, a hitetlenség rabságából.
Elhangzik:
az ősbűn elkövetése óta a legnagyobb dilemma, hogyan állítható helyre a világ eredeti, édenkerti állapota úgy, hogy ne sérüljön közben az ember szabadsága.
Az Úr azt mondja: „Jobban szeretlek téged, mint ahogyan te azt valaha is el tudnád képzelni.” A kérdés, igent mondunk-e erre a végtelen szeretetre. Mindig van választásunk. Isten nem fogja erővel ránk törni az ajtót, tiszteletben tartja szabadságunkat. Nem kényszeríti a bűnöst arra, hogy elfogadja irgalmát, ha viszont valaki bűnbánó szívvel fordul hozzá, nincs az a bűn, amit meg ne bocsátana.
Ezzel kapcsolatban szóba kerül a filmben Júdás árulása is. A legnagyobb fájdalom az, ha valaki abban csalódik, akiben a legjobban bízik. Júdás áruló cselekedete emberi szempontból helyrehozhatatlannak látszik. Ám a Szent Szív szemszögéből nézve „minden helyrehozható, feltéve, hogy az ember megnyílik ennek a szeretetnek”. Alapvetően fontos, hogy mondjuk és hirdessük az egész világnak, hívőknek és nem hívőknek, minden népnek: semmi sem helyrehozhatatlan.
Semmiféle hálátlanság, bármilyen szörnyű legyen is”, nem múlhatja felül Isten irántunk érzett szeretetét, és nem olthatja ki irgalmát. „Isten nem azért szeret, mert szeretetreméltó vagyok, hanem azért vagyok szeretetre méltó, mert Isten szeret.”
A teológiai elemzésekből, tanúságtételekből az is egyértelművé válik: Jézus Szent Szíve elválaszthatatlan az Eucharisztiától. Az Oltáriszentséggel Jézus kiáradó szeretetét fogadjuk magunkba. Amikor Jézus Szent Testét és Szent Vérét magunkhoz vesszük, közösségre lépünk az ő Szent Szívével.
Hallhatunk a filmben eucharisztikus csodákról is. A 2000-es évek elején az egyik Buenos Aires-i templomban egy pap figyelmetlenségből kint felejtette a szentostyát. Két nap múlva döbbenten látta, hogy az ostya csodálatos módon hússá változott. Buenos Aires akkori érseke, Jorge Mario Bergoglio (a későbbi Ferenc pápa) felkért egy amerikai laboratóriumot, hogy elemezzék ki, anélkül, hogy közölte volna, mi történt. A vizsgálatot elvégző tudósok közölték: ez szívizomszövet, látszanak rajta a fehérvérsejtek; ez a szív nagyon sokat szenvedhetett.
A Szent Szív iránti tisztelet nem jelentheti azt, hogy csak magunkkal törődünk. Az egyik tanúságtevő úgy fogalmaz: „Ez egyúttal a hit és a remény kifejeződése is. Krisztus feláldozta magát. Az én életemben, számomra ez azt jelenti, hogy másokért feláldozom magam, megfeledkezem magamról, segítek másoknak fejlődni, és őszintén tisztelem embertársaimat.”
Nagyon lényeges üzenete a filmnek, hogy az egész lényünket átalakító istenhit eléréséhez szükségünk van kegyelemre, amit nagyon gyakran egy barát, egy házastárs, egy igazi, krisztusi lelkülettel rendelkező pap vagy szerzetes testesít meg. A mi dolgunk csupán annyi, hogy ismerjük fel a környezetünkben élő, nekünk a krízishelyzetekben segíteni akaró személyben az isteni Gondviselést, fogadjuk el a felénk kinyújtott kezet.
A világban rengeteg a gyűlölet, az erőszak. Az egyik megszólaló szerint
a világ azért haldoklik, mert nem tudja, nem hiszi, hogy Krisztus „szenvedélyesen” szereti az embereket.
Az emberiség reménységének kulcsa a Szent Szív. Korunk embere valami tartósra vár. „Ami valóban tartós és szilárd, az Krisztus szeretete a világ iránt.” Ez a szeretet pedig egyetemes, mindenkire kiterjedő: „Hívők és nem hívők, más vallású emberek, ateisták mind jogosultak erre a szeretetre. „A világban igenis létezik olyan szeretet, mely legyőzhetetlen, mely végtelenül erősebb, mint az összes gonosz együtt. Hihetetlen vigasztalás ez; példátlan bátorítást ad.”
Ezt a határokat nem ismerő szeretet pedig nekünk, keresztényeknek meg kell osztanunk másokkal. Tudnunk kell azt is, hogy
Jézus Krisztus nem a tömegek szeretetére, hanem mindenki személyes, egyéni szeretetére szomjúhozik.
A film eleje és vége keretbe foglalja a Szent Szív történetét. Az első képkockán Ferenc pápát láthatjuk, a végén pedig XIV. Leót, amint 2025. május 8-án, pápává választásának estéjén megjelenik a Szent Péter-bazilika központi erkélyén. A felirat idézet tőle:
Csak a Szent Szív szeretete képes megújítani az emberiséget.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Fotó: Ferences Média
Kapcsolódó fotógaléria
