Az emberközpontú csúcstechnológiáért – 25 éves a Pázmány Információs Technológiai és Bionikai Kara

Az ünnepségre meghívást kapott a Pázmány ITK közösségének minden tagja – vezetők, volt és jelenlegi oktatók, munkatársak és hallgatók, hogy együtt emlékezzenek meg az elmúlt 25 év eseményeiről, eredményeiről.

A vendégek között jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek, Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnök, a PPKE nagykancellárja, valamint az Egyetemi Tanács tagjai: Kuminetz Géza, a PPKE rektora, Birher Nándor, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja, Komáromi László, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának dékánja, Puskás Attila, a PPKE Hittudományi Karának dékánja, Szabó Péter, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetének vezetője, valamint Tóth Tamás, az MKPK titkára.

A jubileumi ünnepséget Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. Beszéde elején hangsúlyozta: „A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetem mindegyik karának alapító-szervező dékánja nagy szaktekintély, karizmatikus személyiség volt. Az ITK esetében Roska Tamás professzor úr volt ez az ember.”

Az ITK jelmondatából – Fides et ratio – kiindulva rámutatott: az igaz tudomány nincs ellentétben az igaz hittel, s az igaz hit sem ellenkezik az igaz tudománnyal. Sőt, nemcsak az ellentmondás kizárásáról van itt szó, hanem arról is, hogy egymásnak mintegy támaszai, megvilágosítói. „A valóság teljes értékű vizsgálta és értékelése e kettő együttműködése nélkül lehetetlen.”

Kuminetz Géza arról is beszélt, hogy napjainkban a hitet és tudományt magasabb egységbe foglalni képes holisztikus személetre van szükség, különösen amikor „a valláspótlékok, az álmisztika és a szcientizmus globalizálódó szinkretizmusának narkotikumára szinte egyetlen ellenszer az igaz tudomány és az igaz vallás szimbiózisa”.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi köszöntőjében emlékeztette a jelenlévőket, hogy sok fáradság, sok küzdelem előzte meg az ITK alapítását, de végül még az alapító „Roska Tamás barátunk halála után is tapasztalhatjuk az áldásokat, amelyek az ő nagyszerű elképzeléseinek már a csíráiban is megvoltak”.

A bíboros felidézte a rendszerváltozás idejét, és elmondta: „Arról gondolkoztunk Tamással, de jó volna létrehozni egy katolikus egyetemet, ő persze kezdettől fogva arra gondolt, hogy azért lenne jó egy katolikus egyetem, mert ott informatikai kart lehetne alapítani, szembesítve egymással a legmodernebb természettudományos gondolkodást és a hitet. Ez akkoriban nagy dolognak számított, ugyanis egészen a rendszerváltozásig hivatalosan a tudománynak a hittel nem lehetett kapcsolata, a teológia, a vallási szemlélet ki volt kapcsolva a felsőoktatás és a tudomány világából.

Olyannyira, hogy bennünket az érettségi előtt a piarista tanárok arra is felkészítettek, hogy mit kell majd mondanunk a felvételinél – például a műszaki egyetemen – a bizottság előtt, amikor megkérdezik: »Hogyan tudja összeegyeztetni a vallásos hitet a természettudománnyal?«” – folytatta Erdő Péter. Felidézte: „»Típusválaszokkal« készítettek elő erre minket: például ilyen válasszal: nagy természettudósok is voltak istenhívő emberek, össze tudták egyeztetni e kettőt, reméljük, nekünk is sikerül.”

Jelenits István tanár úr javaslata egész különleges volt, azt mondta: olyan ez, mint egy futballmeccs, az ember figyeli a mérkőzést, s abból kikövetkeztetheti a szabályokat; a teremtett világgal is így van ez, a megfigyeléseink alapján kialakíthatjuk a természettudományok egész rendszerét, de abból, hogy mi történt azelőtt, hogy kijöttek a pályára a játékosok, s mi lesz azután, hogy lefújták a meccset, már nem lehet következtetéseket levonni.

A hit és a természettudomány nem ellenkezik egymással, hanem kiegészíti egymást."

Erdő Péter bíboros arról is beszélt, hogy Roska Tamás szenvedélyesen vallotta: a színvonalas informatikai karnak a nemzetközi tapasztalatokra kell építenie. Arra figyelt, hogy hogyan lehet eredményes kutatókat kinevelni. Ebben pedig segítette őt a nemzetközi kutatásokban való jártassága.

A bíboros megemlítette azt is, hogy az ITK munkájához (például a laborokhoz) megfelelő épületre volt szükség. A piliscsabai adottságok nem voltak megfelelőek, és nehezen alakult a döntés, hogy hol is legyen a kar.

A fő szempont a természettudományos központok közelsége lett, ezért a Józsefvárosban – ahol akkoriban az ingatlanfejlesztések lendületben voltak – jelölték ki az új kar helyét. Sikerült is megszerezni a mostani campust, ott pedig modern épületet emelni. „Ehhez évek kellettek, úgyhogy csak az első Orbán-kormány idején indulhatott el a kar működése” – tette hozzá Erdő Péter.

Arra is felhívta a figyelmet: „Ügyelni kell arra, hogy mind a kutatásban, mind az oktatásban megőrizzük az ITK rangját, amit az indulás óta kivívott magának” – ehhez Isten áldását kérte minden oktatóra, munkatársra.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke beszéde elején megvallotta, mivel az ITK indulásakor ő volt az MKPK titkára, igazi büszkeséget él át, hiszen a több száz éves egyetem legfiatalabb kara 25 év elteltével máris szép eredményeket ért el, köszönhetően a gondviselő Istennek, az alapító dékánnak, a mindenkori vezetőségnek, s nem utolsósorban a kar professzorainak, hallgatóinak.

Az MKPK elnöke hangsúlyozta: az ITK-val olyan tudományterület jelent meg a magyar egyetemi oktatás területén, amely létében és perspektívájában is előremutató. Kiemelte, hogy az itt folyó munka a test és lélek egységében létező személyt tartja szem előtt, s e holisztikus szemléletben a komplementaritás jegyében a különféle tudományágak művelői is egymás munkáját segítik. Az intézmény holisztikus jellege abban is megvalósulni látszik, hogy mindezt a hit szellemében, teológiai háttérrel teszi.

A Teremtő Isten alkotásának láthatjuk a világot, s benne az embert mint a Teremtő legtökéletesebb alkotását, aki az ő érdekében munkálkodik,

ezért erköcsileg óriási felelősséggel jár az itt végzett munka – folytatta Veres András.

Korszakváltó világban élünk, gyors fejlődésnek vagyunk részesei, ezért is hárul nagy felelősség azokra, akik fontos szereplői vagy mozgatói ezeknek a változásoknak. Szükséges az alázatos összefogás és a fokozott erkölcsi felelősség vállalása, megosztása is 

– mondta.

A 25. jubileumi évét ünneplő fakultásra idén ellátgató Ferenc pápa is erre a felelősségre hívta fel a figyelmet – tette hozzá az MKPK elnöke, aki miden oktatónak és hallgatónak szilárd hitet és kitartó erőt kívánt a kar további fejlődése érdekében, és kérte mindannyiukra Isten áldását.

A köszöntők után Erdő Péter bíboros és Veres András, az MKPK elnöke megáldotta és leleplezte a Ferenc pápa idei magyarországi látogatása alkalmából az ITK aulájában elhelyezett márvány emléktáblát, amelyen a Szentatyának itt az aulában elmondott szavai olvashatók:

Elsősorban azáltal, hogy magunkat teremtményként ismerjük fel, válunk alkotóvá és merülünk el a világban, ahelyett, hogy uralnánk azt.”

Ezt követően a jelenlévők összefoglaló rövidfilmben tekinthették meg a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara negyedszázados történetének legfontosabb eseményeit: az alapítás idején és az azután következő években a fakultáson vezető tisztséget betöltő professzorok, a különféle hivatalok igazgatói megemlékeztek az alapító Roska Tamás professzorról, a vele való találkozásaikról, az alapítás körülményeiről, a fakultáson jelenleg is zajló kutatómunkáról, megosztották gondolataikat a hit és a tudomány összefüggéseiről.

Az ünnepség további részében díszdoktoravatás következett. Cserey György, a PPKE ITK dékánja méltatta Pier Paolo Civallerit, a Torinói Műszaki Egyetem (Politecnico di Torino) professor emeritusát, a 190 országban 427 ezer tagot számláló Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) észak-olaszországi szekciójának emeritus elnökét.

A méltatásban többek között az is elhangzott, hogy a PPKE ITK kezdettől „a folyamatosan megújuló természet ihlette emberközpontú csúcstechnológiákat is értő szakemberek képzését, az emberközpontú információs technológia oktatását tűzte ki célul” az élettudományok elemeit is felölelő alaptárgyi megalapozással, követve az élenjáró egyetemek példáját.

A PPKE ITK dékánja a laudációban elmondta: Civalleri professzor egyike az információs technológiák, a távközlés és a számítógépek áramkörei modern elmélete és tervezési módszertana kidolgozóinak, a PPKE ITK rendszeres vendégprofesszora, együtt publikált Roska Tamás professzorral; Csurgay Árpáddal és Juhász Imrével közös közleménye pedig a napjainkban kibontakozó kvantumtechnológia mérnöki tervezési módszereit készíti elő.

„A kar Civalleri professzorral való kapcsolata, a vele folytatott közös kutatások, az ITK-n tartott előadásai elősegítették, hogy a fakultás lépést tarthasson a nanotechnológiák és a kvantumtechnológia viharos fejlődésével.”  Pier Paolo Civalleri professzort Veres András püspök, az MKPK elnöke, a PPKE nagykancellárja tüntette ki a Doctor Honoris Causa címmel.

A PPKE új díszdoktora, Civalleri professzor beszédében elmondta: fontosnak tartja, hogy a „kvantumtechnológia a távközlés, a számítástechnika az érzékelés és irányítás területén dolgozó mérnökök kulturális hátterének nélkülözhetetlen elemévé váljon”, mivel a modern mérnöki tudomány művelőinek, a mérnököknek „nem egyszerűen az a feladatuk, hogy már járt utakon haladjanak, részlegesen értve csak, hogy mit is csinálnak. Megértésüknek teljesnek és hiánytalannak kell lennie. Ezért kell nekik kvantumelméletet tanítani olyan mélységben, ami a mérnöki kreativitáshoz szükséges”.

A jubileumi ünnepségen a PPKE ITK oktatóiból, munkatársaiból és hallgatóiból álló kórus énekelt, illetve a kar egyik hallgatója, Szalai-Benedek Bálint orgonált.

A rendezvényt követő állófogadás alatt a résztvevők megtekinthették azt a fotókiállítást, melyet a szervezők az elmúlt 25 év számukra legemlékezetesebb és legkedvesebb élményeiből, eseményeiből válogattak össze.

Az ünnepég végén tortával is köszöntötték az ünnepeltet: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karát.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír