Az én szerzetesem Géczy M. Erzsébet (SSND) iskolanővér, aki latintanárnőm a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumban. Kedvenc szentje Szent Anna, akinek lelkiségét páratlanul megéli, ebből fakadóan ő a második nagymamám is.
Erzsébet nővér által értettem meg, hogyan lehet egy nővér úgy elrejtve a világtól, hogy mégis benne él és neki él. Számomra ő maga a teljes szerzetesi harmónia. Ő éreztette meg velem, hogy milyen, amikor egy tanár szigora a krisztusi szeretetből fakad, és csakis a javamat szolgálja.
A latinórák nemcsak számonkérésből állnak, hanem tele vannak vidámsággal, nevetéssel és élettel annak ellenére, hogy a latin holt nyelv. Erzsébet nővér nemcsak leadja az anyagot, hanem olyan lelki és erkölcsi értékekkel táplál, amelyek időtállóak és elengedhetetlenek a mai világban.
Erzsébet nővérrel nemcsak egy egyszerű tanár-diák kapcsolatban vagyunk, hanem baráti kapcsolatban. Sok mindent csinálunk együtt a tanuláson kívül, például képeket nézegetünk, zenét hallgatunk, beszélgetünk, alkalomadtán biciklizni és úszni is elmegyünk, és persze imádkozunk.
A nővérek hivatására gyakran szokták mondani, hogy „lelkianyai” hivatás is. Erzsébet nővér tökéletes példa arra, milyen egy igazi „lelkianya”. Már eddig is rengeteget fejlődött általa a lelkem. Minden jelenlegi és egykori diákjával együtt szeretném megköszönni neki áldozatos törődését!
Szemán Réka