Az én templomom – A radnóti Nagyboldogasszony-templom

Szórványközösségünk gyönyörű templomát, a radnóti Nagyboldogasszony-templomot szeretném bemutatni, hisz oly kedves nekem, hogy kikürtölném a világnak: az én templomom, a mi templomunk a legszebb a világon. Szépsége a megkopott padokban, a néhol omladozó falakban, a régi, agyonolvasott énekeskönyvekben, 124 éves fennállásában rejlik.

Katolikus közösségünk nem ezzel a templommal született, sokkal régebbi annál. Az eredeti templomunk a reformáció idején a reformátusoké lett, így ez a mostani a második templom, amit a katolikus közösség épített Radnóton. Talán ezért is olyan értékes nekem és nekünk, ezért olyan különleges, hiszen rengeteg nehézséget, változást megért már, és az időgyűrűket csak az látja, aki a sajátjának, otthonának mondhatja.

Bár sokszor anyagi nehézségekkel küszködünk, és templomi alkalmazottunk sincs már, a radnóti magyarság egyik legszebb örökségeként tekintek rá. Harangjai hangját messziről felismerem, ilyen harangszó nincs még egy a világon.

Tudatában vagyunk annak, hogy nem szabad lemondanunk róla, hiszen a jövő nemzedék örökségéért csakis mi vagyunk felelősek. Ezért mindig Reményik Sándor verssora cseng a fülemben: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!”

Sok évvel ezelőtt még nem értettem, mi keresnivalóm van egy ilyen kis szórványtelepülésen, mint Radnót, de most már kezdem érteni, hogy mindez a Jóisten terve volt. Tudomásomra adta, hogy nemcsak a radnóti nagyszüleim emlékét kell őriznem, hanem a templomunk fennmaradásáért is felelős vagyok.

Oly sok életeseménynek adott és ad otthont – keresztelő, elsőáldozás, bérmálkozás, házasságkötés, gyász, temetés –, hogy nincs olyan radnóti ember, aki ne kötődne hozzá valamiféleképpen. Még a más felekezetűek is felfigyelnek harangjai szavára, hogy vajon mit üzen éppen: ünnepet, szentmisét vagy elhalálozást.

Templomunk belső szerkezetét a főhajó határozza meg a két kis mellékhajóval, és a kereszthajó a szentéllyel együtt. A főoltárt, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja, valamint az orgonát Pécsett készítették 1898-ban. A templomban megtalálható továbbá a Jézus Szíve-szobor, a Mária-szobor és a Szent Antal-szobor, a kereszthajóban pedig van egy régi falvédő, amelyen a kígyós Rákóczy-címer látható. A templombelső jelenlegi díszes mintáit 1928-ban festették, Nagy Mária marosvásárhelyi képzőművész tervei szerint. A diadalívre pedig a Szent Család ábrázolása került.

2018-ban Nagy Sándor mezőfelei református lelkész újravillamosította és automatizálta templomunk két harangját. Ez nagy segítséget jelent, hiszen a harangozás így könnyű és programozható. Amikor pedig előre nem látható eseményt kell jelezni a harangszóval, akkor néhány önkéntes szólaltatja meg a harangokat.

A templom takarítását, díszítését, illetve a templomkert gondozását, a virágok ültetését olyan önkéntesek végzik, akik szívvel-lélekkel ragaszkodnak templomunkhoz.

A katolikus hívek száma Radnóton jelenleg százhúsz. A plébániához két kis filia tartozik: Kutyfalván húsz, Maroscsapón öt katolikus él. A katolikus hívek lelkipásztori szolgálatát 2011 óta Bertalan László kerelőszentpáli plébános végzi.

Hiszem, hogy imáink meghallgatásra találnak, és egyre több katolikus hívő fogja magáénak tartani e szerény kis templomot.

Magyar Kurír

Az írás nyomtatásban az Új Ember 2022. október 23-i számában jelent meg.