Az erkölcs örömöt akar okozni, nem szorongást – Új morálteológiai kézikönyvet mutattak be Budapesten

A keresztény élet teológiája az Ordo Amoris fényében alcímű könyv bemutatóján Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának (PPKE HTK) professzora köszöntőjében kiemelte, hogy a teológusoknak újabb forrásként szolgáló, most lefordított morálteológiai kötet a keresztény hívőket is megszólítja, tájékoztatást nyújt azoknak, akik keresik, életüket hogyan tudják Isten elgondolásai és az evangélium alapján irányítani. 

Az Egyház vallja, hogy az ember az Istené, éppen ezért van benne valami isteni, ami összekapcsolja a Teremtőjével.

Ugyanakkor az ember sebzett a jelenlegi állapotában, gyógyítani kell, amihez útmutatót, irányjelzőt kapunk a kötettel.

Monostori Lászlónak, az Esztergomi Hittudományi Főiskola erkölcsteológia-tanárának ötlete volt a kézikönyv magyar nyelvű kiadása, ő lett annak szakmai lektora is. Mivel húsz éve már, hogy a Szent István Társulat Szent István Kézikönyvek sorozatában megjelent Helmut Weber erkölcsteológiai kézikönyve, és a Kárpát-medencei egyetemeken jegyzeteket és cikkeket felhasználva tanítanak a kollégák, hiányzott egy olyan tankönyvnek is használható erkölcsteológiai kötet, amely lényegre törően, szisztematikusan tartalmazza a Katolikus Egyház tanítását.

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára 2020 februárjában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ösztöndíjával egy hónapot töltött a római Pápai Magyar Intézetben, hogy felkutassa, milyen szakirodalom jelent meg a szakterületen az elmúlt tíz évben. Úgy találta, hogy a legtöbb erkölcsteológiai szakkönyv valamilyen speciális szemszögből tárgyalja a témát, még feminista és zöldpárti szempontú kötetekkel is találkozott. Vagy kétszáz könyv átnézése után az utolsó napok egyikén bukkant rá Renzo Gerardi egyik kis könyvére, amelynek előszavában a szerző utal arra, hogy ez egy nagyobb művének a foglalata. Másnap Monostori László meg is találta az eredeti művet, A szeretet örömét, majd felvette a kapcsolatot a szerzővel, a fordítóval, a kiadóval, és szerzett pénzt a kiadásra.

Renzo Gerardi szinte egész életében morálteológiát tanított a Pápai Lateráni Egyetemen, annak morálteológiai tanszékvezetője volt. Ez a kötete az életművének tekinthető – folytatta Monostori László. – Nem akar újat mondani, inkább

szisztematikusan, tudományosan, igényesen és korszerűen összefoglalja, amit a Katolikus Egyház tanít,

sem szükségtelenül konzervatív, sem túlságosan liberális látásmóddal. A könyvet olaszul először 2009-ben adták ki, majd kis módosítással 2015-ben újra megjelent.

A szerző örült, hogy magyarul is napvilágot lát a munkája; mert járt Magyarországon, Pákozdi Istvánnal együtt felkerestek több szemináriumot.

Monostori László érdekességként említette, hogy bár a könyv 2009-ben jelent meg A szeretet öröme címmel, hét évre rá, 2016-ban adta ki Ferenc pápa ugyanezzel a címmel (Amoris laetitia) az enciklikáját. Az olasz eredeti megáll XVI. Benedek pápánál, de Tőzsér Endre SP, a könyv kiváló fordítója még a lábjegyzeteket és a bibliográfiát is felfrissítette, így a magyarul megjelent mű Ferenc pápa erkölcsteológiai szempontból releváns írásait is tartalmazza.

Monostori László a köszönetnyilvánítások után végezetül elmondta, ugyan nem „strandolvasmány” vagy „jóéjszakát-olvasmány” a kötet, amelyet tankönyvként is fog használni, mégis nagyon szükséges és hasznos, hiszen a hívek legtöbb kérdése erkölcsteológiai jellegű.

Papp Miklós, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára megerősítette, hogy az emberek legtöbb kérdése morális kérdés, hiszen a teológia akkor válik életté, amikor a gyakorlatban megvalósítjuk.

A teológiai igazságokat tehát le kell hozni a gyakorlati élet szintjére – ez a morálteológia.

Előadásában azt mutatta be, hogy a magyar teológiai irodalomban hol van a könyv helye. Bernhard Häring CSsR Krisztus törvénye című háromkötetes munkája a zsinat előtti könyvének fordítása, egy másik nagy műve, mely a zsinat után íródott, nincs lefordítva. Boda László, aki a PPKE Hittudományi Karán tanított, a „nagykorúság” erkölcsét kereste. Szerinte az Egyháznak nem az a dolga, hogy „kiskorúsítsa” a híveket azzal, hogy pontosan megmondja, mit kell tenniük, hanem inkább az, hogy irányelveket adjon, melyekkel el tudnak igazodni az élet helyzeteiben. Helmut Weber kétkötetes alapkötetét német nyelvterületen használják. Morálteológiájának koncepciója az Istentől kapott hívás és a hívek erre adott válasza. Tarjányi Zoltán professzor a karon kiadott könyveiben a klasszikus morálteológiát képviselte, sok szerző írt az általa indított Erkölcsteológiai Források könyvsorozatba.

A most megjelenő A szeretet öröme című kötet koncepcióját külön méltatta Papp Miklós, hiszen az a szeretetről, és nem egyszerűen parancsokról, bűnökről, kötelességekről szól. A trienti zsinat után ugyanis a bűnre koncentrált a morálteológia, a morális élet a bűnök elleni életként fogalmazódott meg. Kant a tiszta ész etikáját hirdetve nem annyira teológiai, inkább filozófiai-pszichológiai irányba mozdult el; a mindenkire vonatkozó, univerzális erkölcsöt kereste. Renzo Gerardi műve teológiai, de áthatja, hogy nem a bűnök ellen, hanem az értékekért akarunk élni. Isten mindenkit örömre teremtett. Tapasztalható, hogy ha az embernek nincsenek legitim örömei, akkor fordul az illegitim örömök felé.

Az erkölcs örömöt akar, és nem elvenni, szabályozni, szorongást okozni. Meg akar hívni a szeretet örömére, és ez az, ami a könyv címében is megfogalmazódik.

Az új bort nem lehet régi tömlőbe tölteni, az újszövetségi örömhírt beleönteni a tízparancsolatba, bár a keresztény emberek általában ez alapján mennek gyónni, és nem a szeretet parancsolata ellen való vétkeket veszik számba – figyelmeztetett a görögkatolikus teológus. 

A könyv azt hangsúlyozza, hogy meg vagyunk hívva, hogy a szeretet mellett döntsünk, és ezen belül értelmezzünk mindent, hozzuk meg a döntéseinket.

Egyfajta újszövetségi koncepció tükröződik ebben a szemléletben. Papp Miklós megemlítette, hogy Helmut Weber szerint a keleti ortodox etika a tízparancsolattal alig foglalkozik, annál inkább a szeretet parancsolatával, a hegyi beszéddel és a nyolc boldogsággal. A könyv szemlélete összecseng a keleti etikával, hiszen több fejezet is taglalja, hogyan bontakozik ki a nyolc boldogság megéléséből a keresztény morál.

Papp Miklós arról is beszélt, hogy a szerző tudja, meddig kell kinyilatkoztatni, és hol kezdődnek az egyéni kérdések, amelyeket jobb lelkiatyával megbeszélni. Ezzel, hogy leírja a fő vonalakat, keretet ad, de megáll a helyzetek részletezésében, egyfajta tiszteletet képvisel. A lombikbébiprogrammal kapcsolatban meghúzza a piros vonalat, mi az, ami nem elfogadható, de arra is kitér, mit lenne érdemes továbbkutatni. Ugyanilyen hozzáállással tér ki a családtervezés, a homoszexualitás, a magántulajdon és az eutanázia kényes kérdéseire. Gyóntatók, lelkivezetők számára ezt a könyvet ki kell egészíteni, hiszen nem akar a teljesség igényével fellépni – tette hozzá Papp Miklós.

Az előadó görögkatolikusként felhívta a figyelmet arra, hogy a kötetből hiányoznak a keleti atyákra való hivatkozások, ugyanakkor jó lenne, ha a protestáns teológiai források mellett az ökumenikus párbeszéd jegyében nagyobb hangsúly kerülne a keleti keresztény teológusok tanítására. 

Laurinyecz Mihály, a PPKE HTK Erkölcsteológiai Tanszékének tanszékvezető tanára a könyvvel kapcsolatos elgondolkodtató szempontokat és érdekességeket tárta röviden a hallgatóság elé. Bemutatta, hogy a kötet olasz kiadásainak címlapján Tiziano műve szerepel, amely a profán és a szent szeretetet ábrázolja allegorikusan, kifejezve ezzel, hogy

a szeretet rendje univerzális: nemcsak a keresztényeké, hanem minden emberé.

A professzor rámutatott, hogy a könyv minden emberhez akar szólni, ennek megfelelően az erényekről elsőként profán, majd keresztény megközelítésben beszél.

A téma részben a klasszikus, részben az alkalmazott erkölcsteológiai kérdései. A lábjegyzetekben legtöbbször Saint-thierryi Vilmost idézi a szerző, akinek az írásaiban megtalálta a szeretet rendjének gondolatmenetét. Laurinyecz Mihály megemlítette, hogy az egy évvel később megjelent Renzo Gerardi-mű, a Teologia morale a klasszikus teológiai rendszerhez tér vissza, míg a jelen kötet inkább az igényesebb világi Krisztus-hívők művelését szolgálja.

Kránitz Mihály az alkalom végén elmondta, hogy a Szent István Társulat gondozásában megjelent mű a májusi Szent István Könyvhét kiemelkedő kötete lesz.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír