Az értékességünk abból adódik, hogy vagyunk – Interjú a hallássérült Bacsa Dávid atyával

– Mi a hallássérültséged szerepe a hivatásodban?

– Istennek tervei vannak az emberrel, így velem is. A hallássérültségem lehetőséget adott arra, hogy hitelesen foglalkozhassak hallássérültekkel. Az identitásomnak része a sérültségem, én ezt nem hiányként élem meg, hanem eszközként, amelyen keresztül Isten jót tud tenni. Édesanyám siket, édesapám hallássérült. Nekem kilencéves koromban egy arcüreggyulladás következtében károsodott a hallóidegem, így a bal oldalon nem hallok, a jobb fülemben hallókészülék van. A szüleim szerették volna, ha a hallók világa felé orientálódom, így normál iskolába jártam, nem is engedték, hogy a jelnyelvet használjam – de azért eltanultam édesanyámtól. Amikor papi hivatást kaptam az Úrtól, Budapestre kerültem egy előkészítő évre, ahol rendszeresen vettem részt jelnyelvi szentmiséken, ministráltam, bibliaórákat tartottam, majd lassan belefolytam a hallássérült-pasztoráció világába.

– Sérült, akadályozott, fogyatékos – ezek a kifejezések mind valamiféle hiányra utalnak. Hogyan segítesz azoknak a speciális szükségletű embereknek, akik „csorbaságként” élik meg az állapotukat?

– Isten nem teremt selejtet.

Mindannyian ajándékok vagyunk az Úr kezéből, az alapvető értékességünk abból adódik, hogy létezünk, hogy Isten gyermekei vagyunk,

és hozzá tudjuk tenni a társadalom életéhez a magunk képességeit. Ha hiányzik valami belőlünk, akkor az más emberek életállapotához vagy külső társadalmi normákhoz mérve „hiányzik”. Meg kell fogalmazni, hogy mit jelent ez a hiány, de nem szabad elfelejteni, hogy

a lelkiismeret nyugalma nem az egészség velejárója.

Lehet valaki testileg ép komoly lelkiismereti problémákkal, és élhet valaki veleszületett vagy szerzett sérültséggel úgy, hogy közben a lelkiismerete nyugalomban van. Az ember rendkívül törékeny, de eldöntheti, hogy az állapotát hiányként hurcolja egy egész életen keresztül, vagy elfogadja, ahogy a keresztjeinket is elfogadjuk, és akkor ezen a kereszten túlra tekintve megláthatja az élet szép oldalát, a maga értékességét.

(…)

– Papi jelmondatod a „Cooperatores Caritatis”, azaz „A szeretet munkatársai”. Sok területen és módon munkálkodsz a fogyatékossággal élők egyházi integrációján. Mit jelent az, hogy akadálymentes Egyház?

– Van egy mondás: „Semmit rólunk nélkülünk.” Ez azt jelenti, hogy a fogyatékos emberekről ne döntsünk semmiben úgy, hogy őket ne kérdeznénk meg. A Reménykör missziónak, amelynek tagja vagyok, az a célja, hogy láthatóvá tegye a fogyatékossággal élőket és a szükségleteiket az egyházi életben, illetve eseményeken: például akadálymentes – nagy monitorokkal és jeltolmácsi szolgáltatással kísért – szentmiséket biztosítottunk az Eucharisztikus Kongresszuson, majd a pápalátogatáson, egyházmegyei honlapok akadálymentesítését kezdeményeztük, igényfelmérést végzünk. Mindent az érintetteket bevonva teszünk, hiszen a Reménykörnek többféle sérültséggel élő ember is tagja.

(…)

– A Bibliában a sérült emberek általában gyógyulástörténetek szereplői. Van olyan, fogyatékos embert láttató szentírási rész, amely különösen fontos neked?

– Jézus meggyógyítja a siketet úgy, hogy bedugja az ujját a fülébe, és azt mondja: „Effata!” – vagyis: Nyílj meg! Itt nem pusztán a fül megnyitásáról van szó, hanem arról, hogy

az ember megnyílik Jézusra, Jézus tanítására.

A gyógyulás az, hogy megnyílunk az örömhírre, a lelki gyógyulás, ami az örök életre visz. Mindenki, akit a Szentírás történeteiben meggyógyulni láttunk, meghalt – ez biológia. De Jézus azért gyógyít, hogy felhívja a figyelmet saját magára, hogy az emberek lássák, itt több van, mint gyógyító vagy tanítómester: ő a megígért Messiás. Mert mindaz, aki rátalál Jézusra, elindul a gyógyulás útján, függetlenül attól, milyenek a testi adottságai.

A teljes interjú IDE kattintva olvasható, valamint meghallgatható meghallgatható a szeretetszolgálat Nyolcágú kereszt című, a Mária Rádióban kéthetente jelentkező magazinműsoráműsorának Soundcloud-oldalán.

Szöveg: Király Eszter

Fotó: Remenykor.hcbc.hu

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír