Egyetemi Ház, Líceum, Egri Pedagógiai Főiskola, Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – történelmi pillanat, hogy az Eszterházy Károly püspök által megálmodott egyetem az Országgyűlés április 27-én hozott döntése értelmében az Egri Főegyházmegye fenntartásába került.
Az 1774-ben a névadó püspök, Eszterházy Károly által alapított intézmény augusztus 1-jétől katolikus egyetem lett.
Hálaadó szentmisével ünnepeltek Egerben. A székesegyházban összegyűlt az egyetemi család, a szenátus tagjai, az egyetemet alkotó öt kar és a hozzá tartozó intézmények vezetői, a hallgatói önkormányzat tagjai, az egyetem oktatói és munkatársai, Eger város tudományos, társadalmi és politikai életének képviselői.
Ternyák Csaba érsek köszöntőjében így fogalmazott: „Amikor Eszterházy Károly megalapította a Domus Universitast, az Egyetemi Házat, még csak elképzeléseiben létezett a székesegyház és a püspöki palota. Öt évvel ezelőtt ünnepelhettük álma megvalósulását: az intézmény egyetemi rangot kapott.”
Szentbeszédében a főpásztor Szent II. János Páltól idézett, abból a beszédből, amelyet harminc évvel ezelőtt budapesti látogatásakor a tudomány és a művészet személyiségeivel találkozva mondott el. A lengyel pápa nyomán hangsúlyozta: a kultúrának szüksége van az igazi szabadságra, még a vallásos hittel szemben is. Két megismerési rend van, az ész és a hit útja. A filozófiai ész eljuthat Isten bizonyos fajta ismeretére, aki a világmindenség alapja, ám Isten életének misztériumába csak az isteni kinyilatkoztatás vezet be bennünket, amely a hit tárgya.
„A megismerés, az igazság keresésének és megismertetésének őszinte vágya, valamint az ész, a ratio iránti tisztelet sarkallta Eszterházy püspököt az egyetemi gondolat elindításában, majd ötven évvel később Pyrker érsek ugyanannak az igazságnak a szolgálatában Isten megismerésére és imádására építette a főszékesegyházat – mint a fides, a hit bástyáját. Ily módon szakrális jellege van annak a két nagy épület között található térnek is, ahol a püspök szobra áll.
Ez az Eszterházy tér kapcsolja össze a hit és az ész templomát. Amikor e kettő között békesség, együttműködés és harmónia van, akkor virágzik fel a város és az ország. A harmónia eddig is megvolt, a felvirágzás pedig Isten segítségével folytatódik” – mutatott rá Ternyák Csaba.
A szentleckéhez és az evangéliumhoz kapcsolódóan feltette a kérdést: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk? Katolikus egyetem lettünk. Mit tegyünk?” Válaszában a főpásztor Jézusra mutatott: a gondolkodó emberek tudják, hogy életünk több mint evés, ivás, szórakozás. A keresztény ember számára adott Jézus útmutatása, hogyan éljen helyesen, „akit az Atya azért küldött, hogy általa bemutatkozzon nekünk, elmondja magáról, hogy ki ő, hogy feltárja előttünk benső életének titkait”. Szent Pál pedig megújulásra buzdít.
Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy az Eucharisztia és a szentségek vétele által ébren tartjuk magunkban az állandó megújulás igényét. Ez a válasz a kérdésre” – fogalmazott szentbeszédében az egri érsek.
A szentmise végén felolvasták Novák Istvánnak, a Jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium főigazgatójának kanonokká és az Eszterházy Károly Katolikus egyetem rektorhelyettesévé való kinevezési dokumentumát.
A szentmisét a Domus Universitatis és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem új névtáblájának megáldása követte. Szakadó esőben vonultak át az ünnepségen részt vevők a székesegyházból az Eszterházy téren át az egyetem épülete elé.
Pajtókné Tari Ilona rektor köszöntőjében hangsúlyozta: egy 250 éves terv vált most valóra. „Az egyetem megérett arra, hogy a katolikus egyetemek nagy családjának tagjává váljon, és a keresztény értékrend figyelembevételével folytassa kutatási és oktatási működését. Szellemi megújulás elé nézünk. Olyan közeg kívánunk lenni, ahol lehetővé válik az ember személyes és szellemi kiteljesedése, s ezzel szolgálni tudja a várost, a régiót és Magyarországot.”
Ternyák Csaba érsek, az egyetem nagykancellárja örömének adott hangot, hogy 13. utódként valamit hozzá tudott tenni annak a nagy álomnak a megvalósulásához, hogy itt egy katolikus egyetem szolgálja az emberek művelődését, szellemi-kulturális felemelkedését.
„Augusztus 1-je eseménye visszaemlékezve része lesz annak a történelemnek, melynek építőkövei egymásra rakódtak. Eszterházy Károly, Pyrker János és Szmrecsányi Lajos kijelöltek egy irányt, s ma mi is mindent megteszünk, hogy ebben az irányban haladjunk.”
A megáldás szertartására kisütött a nap. „Szép eső volt délelőtt. Ez számunkra Isten áldásának jele és szimbóluma – mondta a főpásztor. – Ha így esne az eső, akkor a felhőket kellene megáldanom, és mint szenteltvíz hullana alá a Líceumra az eső. Kérjük, hogy legyen áldás a házon, a benne dolgozókon, tanulókon, mindenkin, akik magukénak érzik ezt az intézményt, valamint a városon. Hiszen a város és régió számára ez az egyetem emblematikus hely. Erre büszkének kell lennünk, és fel kell nőnünk ehhez az elváráshoz, amely az egész magyar társadalom elvárása felénk. Érezzük, hogy nagy kihívásnak kell megfelelnünk. Nem félünk, és nem vonakodunk a munkától. Isten legyen segítségünkre ebben!”
Az ünnepi nap szenátusi üléssel folytatódott. Este a résztvevők a Líceum udvarán díszünnepség keretében üdvözölték, hogy a 21. századi színvonalon működő egyetem visszatér az alapítóhoz. Az est a Tolcsvay László zenéjére és Tolcsvay Béla szövegkönyvére készült zenés rockoratórium, a Magyar mise bemutatójával ért véget.
Eszterházy Károly és az Egyetemi Ház
Eszterházy Károly 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki – és Heves vármegye főispáni – tisztét. Közel négy évtizedes működése alatt jelentősen hozzájárult a város építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításához. Ez időben fejlődött Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.
A várost az ország keleti felének szellemi központjává akarta tenni – négyfakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet emeltetett, s bár akkor az uralkodó nem engedélyezte az egyetem működését, az intézmény mégis létrejött.
A Líceum 1774 óta az oktatást szolgálja. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt. A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték, és 1948-ig érseki tanítóképző volt. 1921-től, Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére, Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.
A szocializmus éveiben a tanárképző főiskola a hazai tanárképzés jelentős intézménye volt. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára.
Az 1990-es években – képzésfejlesztés eredményeképpen – szélesebb kínálatú, általános főiskolává vált. Jelenleg öt karral – Bölcsészettudományi és Művészeti Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai Kar, Természettudományi Kar – és tíz képzési területtel, közel 7000 hallgatóval és 250 oktatóval rendelkező intézmény.
2016-ban vált egyetemmé az intézmény. A 2020/21-es tanévre felsőoktatási szakképzéseket, alap- és osztatlan képzéseket, mesterképzéseket és szakirányú továbbképzéseket hirdettek meg, illetve a bölcsészettudományok területén két doktori iskolát is működtetnek.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria