Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kegyhelyeinek nyomában

A Pilis-hegység déli peremén bújik meg egy különleges történetű piciny szent hely, a Csobánkai Szentkút. Erdei úton kellemes sétával Csobánkáról, de Pilisvörösvár felől kerékpárral is könnyen megközelíthető.

A gyönyörű környezetben fekvő forrás évszázadok óta vonzza a látogatókat, akik testi-lelki gyógyulást keresnek. A középkori alapítású Csobánkára a 17. században nagyszámú rác (szerb) népesség települt be; a mai Szentkút helyét az ortodox szerbek is búcsúhelyként látogatták Szent Illés napján, és már akkor is számos legenda övezte. Sokan gyógyító erőt tulajdonítottak a forrásnak.

A katolikusok a 19. századtól tekintik szent helynek a forrást és környékét. Egy 1842-ből származó legenda szerint egy a Pilis erdőségében nyáját legeltető pásztornak Szűz Mária megjelent a forrásnál. A látomás után a falusiak ittak és mosakodtak a forrás vizéből, és csodálatos gyógyulásokról számoltak be. Egy másik legenda szerint a favágók kivágtak egy olyan fát, amelyen Mária-kép függött, és a fa vérezni kezdett.

A forrásnak már a 19. század elején gyógyító híre volt. Pillmann Alfonz csobánkai plébános a hely történetét felidéző 1933-as évi feljegyzése szerint ismeretlen lázbetegség ütötte fel fejét a környéken, és a forrás vize gyors gyógyulást hozott a betegek számára. Erre utal a forrás korabeli elnevezése: Lázkutacska (Fieberbründl).

Később a Mária-jelenés és a csodás gyógyulások után kapta a Máriakút, Szentkút nevet. 1843-ban Lenderer Mária a látását nyerte vissza a forrás vizében, és hálából a következő évben a forrás mocsaras környékét rendezték, fölé kápolnát emeltek, amelyet 1844. július 2-án szenteltek fel Sarlós Boldogasszony tiszteltére.

1913-ban óbudai dohánygyári munkásnők a lourdes-i barlang mintájára építettek kegyhelyet itt, amelyet hamarosan szinte elleptek a csodás gyógyulásokra utaló hálatáblák. A lourdes-i barlang mellett ma is áll a szerbek keresztje, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek az ünnepe napjainkban is búcsúnap.

A csobánkai Sarlós Boldogasszony-kápolnát az 1930-as évek végén átépítették. Az átalakítással sok régi (1937-ben 86-ot számoltak meg), a gyógyulások emlékére elhelyezett fogadalmi kép is sajnos kikerült a templomból. 1950–1952-ben átrendezték a kápolna belső terét, és új főoltárt készítettek. A főoltár fölött, szárnyasoltár-szerű kovácsolt vaskeretben helyezték el a Szűzanya, a pilisi hegyek Boldogasszonya kegyképét.

Szentkút ma is népszerű zarándokhely. Különösen is érdemes felkeresni a kápolna fő búcsúnapján, Sarlós Boldogasszony ünnepén, július 2-án, vagy további búcsúnapjain: Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án vagy Illés-napkor, július 20-án. Nyáron minden hónap első szombatján 11 órakor is részt vehetünk itt szentmisén.

*

A Budapesttől alig 50 kilométerre, a Gerecsében, festői szépségű környezetben fekvő Péliföldszentkereszt szakrális és ökológiai szempontból is jelentős értékeknek helyet adó, történelmi jelentőségű, ősi zarándokhely.

A kegyhely középpontjában az 1735-ben épült Szent Kereszt barokk templom áll és benne a Szent Kereszt-ereklye.

A környék évszázadok óta lelki központ, már a középkorban is állt itt templom. 1730. május 30-án egy sántán született gyermek ivott a péliföldszentkereszti forrás vizéből, és meggyógyult. Ekkortájt került ide Jézus Krisztus keresztfájának egy apró darabja, amelynek hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa.

Miután számos ima meghallgatásra került és csoda történt Péliföldszentkereszten, az akkori prímás, Esterházy Imre barokk kegytemplomot építtetett a régi templom helyére, és 1735-ben hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. Az idők során nazarénusok, majd pálosok is őrizték a hely értékeit, de végül a szaléziak találtak itt otthonra.

A forrásnál, a 18. században történt csoda helyszínén ma lourdes-i barlang áll. Ha a májusi Mária-búcsún, Szent Kereszt megtalálásának ünnepén, illetve a szeptemberi Szent Kereszt felmagasztalása búcsú ünnepén látogatunk el Péliföldszentkeresztre, a lourdes-i barlang előtti tisztáson szabadtéri szentmisén is részt vehetünk.

A kegytemplomot egy különleges, minden stációt más stílusban ábrázoló keresztút (Via Crucis), illetve a közelmúltban átadott öröm útja (Via Lucis) öleli körbe. Az öröm útját, amely Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, a szalézi rendháztól a lourdes-i barlangig vezető erdei út mentén járhatjuk végig. A stációk oldalán QR-kódok is találhatóak, amelyek segítik az elmélkedést, az imát és elmélyülést, végigvezetnek a feltámadástól a Szentlélek kiáradásának pillanatáig.

Ha időnk engedi, bekapcsolódhatunk az erre áthaladó zarándokutak – a Mária-út és a Szent Jakab-út szakaszaiba is. Érdemes a helyi szalézi közösség által gyakran szervezett kulturális előadásokba, tematikus napokra, aktív turisztikai programokra is bekapcsolódni, hogy a hely lelkiségét még jobban megértsük, átéljük.

Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.

Szerző: Treer Éva

Forrás: Bízd Rá Magad Média

Fotó: Csobánka.online; Péliföldszentkereszt.hu; visitesztergom-budapest.hu

Magyar Kurír