Az Eucharisztia álljon életünk középpontjában – Erdő Péter a NEK elhalasztásáról

– Mi előzte meg Ferenc pápa döntését?

– Hosszú tanácskozás előzte meg ezt a döntést a Szentszék, a magyar egyház és a szervezők között is. A Szentszék a saját egészségügyi szervezetével is konzultált, figyelembe véve a járvány jelenlegi helyzetét és a felállított előrejelzéseket is. Három nagy nemzetközi programot is elhalasztottak, vagyis figyelembe kellett venni, hogy ezek később se essenek egybe. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2021-re, a római Családok Világtalálkozóját 2021-ről 2022-re, míg a lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozót (IVT) 2023-ra halasztották.

– Mit jelent ez a döntés azon túl, hogy egy évvel később lesz a NEK?

– Egyrészt természetesen egyfajta biztonságot is jelent, hiszen most már látjuk, hogy mikorra kell áttennünk az előkészületeket. Ugyanakkor nagyon sok munkát is ad ez a döntés, hiszen sok mindent újra kell szervezni: egyeztetni kell az előadókkal, a helyszíneket is újra kell biztosítani, de a programokat is át kell tekinteni. Ezenkívül azokkal, akik jelentkeztek, fel kell venni a kapcsolatot.

– Mikor fogjuk megtudni a pontos időpontot?

– Az biztos, hogy a NEK-et szeptember első felében tartjuk meg. A dátumot néhány nap múlva egészen pontosan meg fogjuk mondani.

– A napokban is zajlik az előkészület a kongresszusra. A kényszerpihenőn lévő missziós kereszt újabb ereklyékkel gyarapodott…

– A Szentatya tavaly Balázsfalván boldoggá avatott hét vértanú püspököt. Lucian Mureșan, a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus Főegyházmegye nagyérseke örömmel és egy kedves levél kíséretében küldött nekünk a görögkatolikus vértanúk ereklyéiből. Tudjuk, hogy nem minden vértanútól maradhatott ereklye, hiszen néhányuknak nem is találták meg a földi maradványait. A nagyérsek arra is ígéretet tett, hogy videoüzenetet is küld majd. Ezt várjuk, hiszen az ő börtönben töltött ideje is tanúságtétel, mint ahogyan azoké is, akikkel együtt volt, köztük Márton Áron gyulafehérvári püspöké is.

– Miért tartja fontosnak, hogy a missziós keresztbe a Kárpát-medence nem magyar  nemzetiségű vértanúinak ereklyéiből is kerüljön?

– Mi nem egy nemzetiségi filozófia mentén gondolkodunk. A Kárpát-medence minden szentjének és vértanújának az ereklyéje helyet kaphat ebben a keresztben, hiszen közös az örökségünk és közös a hitünk. A mai napon Szent Adalbert ünnepe van, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentje. Szent Adalbert prágai érsek volt, az első szerzetesi és püspöki nemzedék itt, Esztergomban az ő köréből került ki: német, szláv, olasz és bizánci papok vitték szerte az országban az örömhírt.

– A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mottója „Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7). Az Eucharisztia keresztény életünk és küldetésünk forrása. A rendkívüli helyzetben most meghosszabodó felkészülési idő milyen pozitívumot adhat az eddigi előkészülethez?

– A felkészülés és az imádság folytatódik. Ha a kongresszusért végzett imát átelmélkedjük, láthatjuk, hogy az most is aktuális. Új mélységei nyílnak meg ennek az imádságnak, gazdagít bennünket.

Most már látjuk, hogy hosszú zarándoklattal jutunk el a mottóban jelzett forráshoz. A mostani helyzetben még nagyobb szükségét érezzük annak, hogy szentáldozáshoz járulhassunk. Ebben az időszakban még jobban vágyunk arra, hogy ott lehessünk a szentmisén. Még inkább nyilvánvalóvá válik, mennyire fontos, hogy az Eucharisztia álljon életünk középpontjában. 

Fotó: Merényi Zita

Kuzmányi István, Baranyai Béla/Magyar Kurír