Az Eucharisztia tisztelete 164/1.

Az Eucharisztia iránti tisztelet magatartását hét alapelv segíti és támogatja. Az első: az Eucharisztia alapításának oka és célja az emberrel történő misztikus egyesülés. „Isten Fia a magával egyesített emberi természetben halálával és föltámadásával legyőzve a halált, megváltotta és új teremtménnyé formálta át az embert (vö. Gal 6,15; 2Kor 5,17). Az összes nemzetből meghívott testvéreit Lelke közlésével titokzatosan a testévé tette (tamquam corpus suum mystice constituit).” (Lumen gentium 7.) A zsinati tanítást erősíti az angyali doktor teológiai fejtegetése: „Az elsőre tehát mondhatjuk, hogy az Ige, aki kezdetben eredendően Istennél volt, a legfőbb cselekvő elvként élteti a lelkeket. Az ő teste pedig és a benne előkészített misztériumok eszközként működnek a lélek életéért. Az emberi test életéhez pedig nemcsak eszközszerűen járul hozzá, hanem egyfajta példaadással is.” (Aquinói Szent Tamás, Summa Theologiae III, q62a5ad1)

Krisztus azáltal tette és teszi misztikus testének részeseivé a benne való hitre meghívott embereket, hogy a Szentlélekben bevonja őket keresztáldozatának és feltámadásának eseményébe, és ezen esemény emlékezetét is rájuk bízza mint testvéreire és barátaira (memoriale concrederet mortis et resurrectionis suæ). Testvéreinek és barátainak a benne való hitben létrehozott közösségét nevezzük Egyháznak, amelyet viszont Jegyesének is mond az újszövetségi Szentírás. Erre a közösségre bízta annak megértését, hogy miért vállalta a szenvedést és a kereszthalált, és miért támadt fel. A megértés csúcsa és forrása az emlékezet (memoriale).

Az emlékezet formája az utolsó vacsora eseménye és elbeszélése nyomán szent lakoma; s minthogy a szabadulás ünnepének emlékezetéről beszélünk, ezért szent és ünnepi lakoma. Az emlékezet tárgya pedig az Úr keresztáldozata.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír