Az Eucharisztia ünneplése 131.

Mert nagy dolgokat cselekedett énnékem a Hatalmas: és Szent az Ő neve. A nagy dolgok fordítható nagyságoknak, hatalmas, illetve óriási dolgoknak is, annál is inkább, mivel a gör. megasz szó igei alakja a megalűnó, amely igével veszi kezdetét Mária hálahimnusza (vö. Beda Venerabilis, In Lucæ evangelium expositio, Lib. I, PL 92. col 321.) Isten az, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy hatékonyan cselekedhessen. Ezért is lehetséges az, hogy Lukács a gör. dünatósz szót használja (képes valamire), amelynek héber megfelelője a sadaj. Az angyali üdvözlet során ennek a szónak a fosztóképzős alakja hangzott el: adünateó (képtelennek lenni valamire).

Mária magasztalja az Urat, mivel a születendő Messiás anyjaként megtapasztalta hathatós üdvtörténeti működését a saját életében is, ugyanakkor Izrael leányaként azonosul népének választott voltával és saját személyét is ebben az összefüggésben szemléli. Énekében visszhangoznak a Második Törvénykönyv sorai: „Ő a te dicsőséged és a te Istened, ő művelte veled azokat a nagy és félelmetes dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott.” (MTörv 10,21; vö. Zsolt 126,2) De idézhetjük a zsoltár szavait is: „Isten, aki nagy dolgokat cselekedtél (héb. aser-asita gedolot): Isten, ki hasonló hozzád?” (Zsolt 71,19) 

Mária ajkain Isten mindenható és szent volta egységet alkot, ahogy a zsoltárban is: „Megváltást küldött népének, örökre elrendelte szövetségét. Szent és félelmetes az ő neve.” (Zsolt 111,9) Mária számára az Úr az Él Sadaj: az egyik legősibb megnevezése az Istennek, hiszen ő az életet adó, tápláló (a héb. sadajim szó emlőket jelent), de az életet elvenni is képes Isten. Ilyen értelemben Mária azzal a bizalommal fordul Istenhez, amellyel Ábrahám hagyatkozott az őt megszólító Istenre; amellyel ő alázattal fogadta az angyal köszöntését (vö. Lk 1,36). Másrészt a Boldogságos Szűz Izajás prófétához hasonlóan a csak Istennek kijáró tisztelettel fordul felé: Szent! (vö. Iz 6,3; vö. 57,15). Ugyanakkor Mária szentnek nevezi Isten nevét: ehjeh aser ehjeh (Vagyok, Aki mindig veled Leszek): „amelyet hiába senki sem vehet ajkára; ebben keresztelkedünk meg, ebben bérmálkozunk, üdvözülünk, erről hívnak bennünket keresztényeknek.” (Bruno Astensis, Sarlós Boldogasszonyra, in KR 15, 219.)

Végül Mária a méhében növekvő gyermekről is beszél az angyali híradás alapján: „Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége […] A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni.” (Lk 1,32–33.35)

Kép: Fra Angelico: Mária és Erzsébet találkozása (1433–34)

Magyar Kurír