Az Eucharisztia ünneplése 160.

Az úrnapi zsolozsma második esti dicséretének allelujás rövid válaszos éneke a Bölcsesség könyvének rövid szakaszából lett összeállítva: „Népedet viszont angyalok eledelével tápláltad, és fáradság nélkül készült kenyeret adtál nekik az égből, amely minden gyönyörűséggel teljes, és minden íz édessége” (Bölcs 16,20). A Bölcsesség könyvének második nagy része arról elmélkedik, hogyan gondoskodott Isten a népéről a pusztai vándorlás idején, hogyan tett ő maga tanúságot szövetségi elköteleződéséről és hűségéről. A szerző öt diptichonban mutatja be Isten gondviselő működését népe iránt, azt, hogy ami az egyiptomiaknak átok volt, hogyan lett áldás Izrael népének. A harmadik diptichon a természeti elemekről szól (vö. 16,16–29). Míg az egyiptomiak eledelét tűz pusztította el, addig a választott nép számára a tűzben is sértetlen mennyei eledel adatott az Úrtól. A bölcsességi könyv szerkesztőjének gondolatait visszhangozza a 78. zsoltár is: „Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret: angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.” (Zsolt 78,24–25)  Az viszont alap mindenképpen a Kivonulás könyvének elbeszélése: „Azt mondta erre az Úr Mózesnek: »Íme, én majd kenyeret hullatok nektek az égből! Menjen ki a nép, és szedjen egy-egy napra valót, hogy próbára tegyem, vajon törvényem szerint jár-e el, vagy sem. A hatodik napon is készítsék el azt, amit bevisznek, de az kétszer annyi legyen, mint amennyit naponta szedni szoktak.«” (Kiv 16,4)

Az újszövetségi iratok is utalnak az ószövetségi tanításra, s bővebb, krisztusi értelmezést és távlatot adnak neki: „Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: A mennyből adott nekik kenyeret enni. Jézus ezt válaszolta: »Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adott nektek mennyből való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyből való kenyeret. Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a világnak.«” (Jn 6,31–33; vö. 1Kor 10,3; Lk 11,3) A Jelenések könyvének szerzője pedig így építi fel gondolatait: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak. A győztesnek elrejtett mannát adok, és egy kis fehér követ adok neki, a kis kőre írva pedig új nevet, amelyet senki sem ismer, csak az, aki kapja.” (Jel 2,17)A kis kő tartalmazza Jézus nevét és annak mély jelentését, de éppen a győztessel való viszonyában: Jézus szívébe írja a kő birtokosának nevét. A rejtett manna utal a frigyládába helyezett edényre, amely a legenda szerint a messiási idők táplálékát tartalmazza.

Az Eucharisztiában, a Jézussal való élő közösség révén, az ember rálel saját lényegére, küldetésére, hivatására, új nevet kap, mint Simon János fia; hírvivő (angyal) lesz, így az Eucharisztia a Krisztussal való azonosulásához, a küldetéshez szükséges mindennapi táplálékává lesz.

Fotó: Wikipedia (Illusztráció a Nürnbergi Bibliából) 

Magyar Kurír