Az Eucharisztia ünneplése 98. (1. rész)

A Szent Vigasztaló Lelket is – ezt olvassuk a Bangor Antiphonale 10v lapján. Ezzel a kijelentéssel zárul a Te Deum laudamus himnusz első nagy szakasza, amelyben az Egyház az egész világ előtt megvallja (vö. Mt 28,19–20; 2Kor 13,13) a háromszemélyű egy Istent, doxológia formájában. A himnusz 11–13. sorai gondosan és tudatosan szerkesztett teológiai kijelentések összegzései, amelyek mozarab liturgikus hátteret sejtetnek. De érezhető rajtuk a korábban már említett kapcsolat is Prudentius Inventor rutili kezdetű himnuszával: „aki a mi Urunk, aki a te egyetlened / leheli az atyai szívből a Vigasztalót”.

Az Egyház kezdettől fogva vallotta a Szentlelket – erről tanúskodnak a hitvallásformulák –, a vigasztaló jelző azonban nem sok esetben kap hangsúlyt. A keleti, pontosabban szír-palesztin hitvallások közül Jeruzsálemi Szent Kürillosz püspök katekéziseiben találjuk a kifejezést: „az egy Szentlélekben, aki vigasztaló” (DH 41). Említi Szalamiszi Szent Epiphaniosz úgynevezett hosszabb hitvallásformája is: „és hiszünk a Szentlélekben (…) az Isten Lelke, a tökéletes Lélek, a vigasztalás Lelke” (DH 44). A Constitutiones Apostolorum (380 körül) hitvallásában is ott van: „Megkeresztelkedem a Szentlélekben is; ő az, aki vigasztaló” (DH 60). A teológiai kijelentések formája arra utal, hogy a himnuszba történő beillesztésük korában a Szentlélekkel kapcsolatos nagy teológiai viták lassan már lezárultak.

A triadikus formula utolsó egységének bibliai alapja János evangéliumában található, mégpedig a Jn 14,16 és 16,7 közötti szakaszokban. De miért is volt fontos a himnusz szerzője számára, hogy kiemelje a Szentlélek vigasztaló szerepét? János evangéliumában a Paráklitosz (para + kaleo = bensőséges beszélgetésre magához hív; szomorúságában vigasztal valakit) több mint szószóló, sokkal inkább pártfogó. Jézus kérésére, az ő nevében és általa adja, küldi az Atya az igazság vigasztaló Lelkét. A küldés magában hordozza a Lélek aktív jellegét, hiszen tanítani és emlékeztetni fogja a tanítványokat, bizonyítani fog, igazságra vezetni és az igazságról tanúságot tenni. Végtére is azért jön, hogy megdicsőítse a Fiút.

Magyar Kurír