Az Eucharisztiáról beszélt Szabó Antal spirituális a Rókahegyi görög esték júliusi alkalmán

Az előadó már a bevezetőjében hangsúlyozta, hogy nem dogmatikai vagy szentségtani előadást fog tartani, hanem patrisztikus szempontból dolgozza fel a témát. Mivel azonban nincs olyan atya az első évezredben, aki ne foglalkozott volna az Eucharisztiával, csak a 3–4. századi atyák tanítását felvázolta fel, Órigenésztől Aranyszájú Szent Jánosig.

Mint hangsúlyozta: két szempont emelkedik ki náluk, amelyek egyetemesek a tanításukban, az egyik a szentség, a másik a közösség. Ugyanakkor az Egyház hite alapozódik meg itt, az Eucharisztia ugyanis nem egy szentség a többi között, hanem „a teljesség”, a közösség szentsége, ami eggyé formál.

Órigenész nem írt konkrétan az Eucharisztiáról, de szinte minden írásában benne van. Szerinte két módon lehet találkozni Krisztussal: az Eucharisztiában és az Igében. S mind a kettő táplálék. Órigenész Isten Igéjében látja az Eucharisztiát, ahogyan az Eucharisztiában Isten Igéjét. Ez a Szent Liturgiában is megjelenik.

Alexandriai Nagy Szent Atanáz – aki a maga korában a legnagyobb hatással volt az Egyház egységére – azt hangsúlyozta, hogy az Eucharisztia amellett, hogy valóságos, szellemi és lelki táplálék is. Idézte a híres tanítását: „Isten azért lett emberré, hogy az ember istenivé válhasson.” Ez leginkább az Eucharisztia révén valósul meg.

Jeruzsálemi Szent Cirill (vagy Kürillosz) tanításából az előadó azt emelte ki, hogy amikor Krisztus testét és vérét vesszük magunkhoz, akkor valóban a „testvérévé” válunk.

Nagy Szent Bazil szerint számunkra az örök életet jelenti az Eucharisztia, mely „beolvad” az életünkbe, miközben az Egyház imádságát is becsatolja Fontos szempont nála, hogy a Szentírás és a szent hagyomány a liturgiában egyesül. Az előadó hangsúlyozta Szent Bazil epiklézisének (a Szentlélek liturgikus leesdésének) a szerepét és a napi szentáldozás jelentőségét.

Nazianzi Szent Gergely a testvére temetésén mondott beszédében tárgyalta az Eucharisztiát, mely szerinte gyógyító erő és a gyógyulás forrása.

Az egyházatya tanításából kiemelte: az Egyház egy test, mi pedig a liturgikus ünneplésben vesszük magunkhoz az Eucharisztiát, hogy egy testté legyünk. 

Aranyszájú Szent János személyével kapcsolatban Szabó Antal emlékeztetett: ő az „Eucharisztia doktora”, aki a legtöbbet és legszebben írt róla. Tanítása szerint az Eucharisztia a „forrás”, mely a mennybe vezet. Azért kaptuk, hogy őrizzük, és magunkhoz vegyük. Krisztus testét (lábszárát) nem törték meg a kereszten, az Eucharisztiában viszont megtörik, hogy mindenki részesedhessen belőle: az Ő  áldozatát folytatjuk.

Szabó Antal spirituális azzal zárta szép és tartalmas előadását, hogy a 3–4. századi atyáknál már a teljes alapvetést megtalálhatjuk az Eucharisztiáról.

A sorozat következő alkalmára augusztus első keddjén kerül sor.

Szöveg: Ivancsó István

Fotó: Zajácz Tiborné

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír