Az Eucharisztikus Világkongresszus hatodik napja

Kitekintő – 2016. január 29., péntek | 15:23

Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus január 29-i, pénteki napjáról Török Csaba teológus tudósítását olvashatják a Fülöp-szigeteki Cebuból.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Cebuban megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hatodik, pénteki napján a reggeli dicséret imádságát Reynaldo Evangelista, a Fülöp-szigeteki Imus püspöke vezette. Már délelőtt megkezdődtek az 1881 óta megtartott kongresszussorozat szervezésével kapcsolatos megbeszélések. Pénteken került sor Az Egyház Eucharisztikus Művei Világszövetségének közgyűlésére. Ez a francia gyökerű szervezet gondolatiságában kapcsolódik az első, lille-i találkozóhoz, amelynek szellemi anyja és atyja Emilie Tamisier, illetve Eymard Szent Péter Julián voltak.

Eközben a többi küldött és résztvevő a csarnokban John Onaiyekan nigériai bíboros, abujai érsek előadását (Az Eucharisztia: párbeszéd a szenvedőkkel és a szegényekkel) hallgathatta meg. Az afrikai főpap a kontinens vallási vezetőit egyesítő tanács társelnöke, valamint a Religions for Peace (Vallások a Békéért) világtanács társmoderátora.

Ezt követte Georgia Cogtas tanúságtétele. A Fülöp-szigeti lelkipásztori munkatárs egybegyűjti és közösséggé szervezi az utcagyerekeket, egyszerre oktat nekik hittant és élelmezi őket. Mivel ő maga is utcagyerek volt, jól ismeri ezt a nehéz élethelyzetet, de azt is tudja, mire van igazán szükségük a gyermekeknek.

Mivel pénteken délutánra a Capitol Groundon készítették elő a szentmisét, a délelőtt során még egy második katekézis is belefért a programba. Ennek megtartására Oswald Garcia mumbai (Bombay) bíboros érseket kérték fel, aki megírta a szöveget, de személyesen nem tudott Cebuba látogatni, így Dominic Jala indiai szalézi püspök olvasta fel gondolatait. A katekézis témája az Eucharisztia volt a vallásközi párbeszédben.

A Rómában tanult indiai bíboros egy élet tapasztalatával rendelkezik annak kapcsán, mit jelent a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység és kisebb vallási csoportok) együttélése a világ második legnépesebb országában. Arra is rálátása van, hogy a kisebbségben lévő kereszténység miként tudja megkísérelni a párbeszédet más vallások többségi közegében, a dialógusban a misszió útját is meglátva (egész Ázsiában a keresztények aránya kisebb mint 5%). Ugyanakkor az Eucharisztia mint „kozmikus szentség”, az ég és föld találkozása (Ferenc pápa kifejezését idézte itt az indiai bíboros, amely utal P. Teilhard de Chardin jezsuita Mise a világ fölött című írására), üzenetet jelent mások számára is, hiszen az étel, az étkezés lelki és szakrális tartalommal bír más vallásokban is.

Az ebéd utáni délutáni idősávban újfent a siketpasztoráció került a középpontba; a virtuális tanítás és az új médiumok, valamint a plébániai befogadás lehetőségeiről esett szó.

Ezeken az előadásokon már kevesen maradtak, hiszen sokan már a szabadtéri misére s az azt követő, háromórásra tervezett, a városon végigvonuló eucharisztikus körmenetre készültek.

Fotó: 51st International Eucharistic Congress 2016/Facebook

Török Csaba/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria