Az európai kereszténység jövőjéről tanácskoztak a nemrég alakult Szent István Intézet konferenciáján

A nemrég megalakult Szent István Intézet konferenciáján Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke tartott előadást. Jelen volt többek között Latorcai János, a Parlament alelnöke, és a Pasaréti Közösségi Ház házigazdájaként Kálmán Peregrin OFM.

Máthé Zsuzsa kommunikációs vezető a tanácskozás elején elmondta, a konferencia címe – A következő ezer évért! – a frissen megalakult intézet szlogenje is egyben, amely arra utal, hogy „a Szent István-i alapokra érdemes jövőt építeni, s ezt a Szentatyával együtt sokan így gondolják”.

Az intézet küldetése, hogy napjaink keresztényei számára ébresztőt fújjon: a világban jelentős szellemi küzdelem zajlik, s „a következő generációkért felelősek vagyunk, nehogy áldozatává váljanak a Teremtőben való hitet kizáró, világszinten is gyorsan terjedő szemléletnek”.

Az intézet programjai egyúttal szeretnének gyakorlati válaszokat is adni arra a kérdésre, hogy miként lehetne jól képviselni Isten ügyét a világban.

A konferencia első meghívott előadója, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem tudott részt venni a rendezvényen, helyette egy videó-összeállítás premierjét tekinthették meg a jelenlévők: a filmet a miniszterelnök-helyettes küldte meglepetésként.

A videó az egyházaknak a társadalom szolgálatában végzett sokszínű munkáját összegezte, a záróképek után néhány adatot közölve az egyházi fenntartású intézményekről, többek között az iskolákról, illetve arról, hogy a kormány támogatásából az utóbbi években Kárpát-medence-szerte háromezer templom újult meg és százötven új istenháza épült fel.

Semjén Zsolt távollétében Hollik István, a Szent István Intézet hátterében álló Európa Szívében Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár és Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő kezdeményezésére jött létre az intézet, azzal a céllal, hogy szellemi műhelyként szolgálja a kereszténységet mint napjainkban is jelentős közösségszervező identitást, amely az intézetalapítók meggyőződése szerint a jövő záloga lehet.

„A történelem ugyanis azt mutatja, hogy a bibliai emberképen alapuló demokratikus társadalmi rendszerek jól működnek”, a mai világban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ezzel gyökeresen ellentétes felfogású, „liberalizmusba csomagolt neomarxizmus” ideológiájával való szellemi ütközet kikerülhetetlen – szögezte le Hollik István.

A konferencián Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke előadásában a keresztény emberkép és a keresztény erkölcs kapcsolatát vizsgálta, tisztázva az alapfogalmakat.

Mint mondta, a keresztény emberképet az Istenbe vetett hit alapozza meg, az erkölcs pedig szoros kapcsolatban áll az istenfogalommal.

XVI. Benedekek pápa azt írja a keresztény erkölcs alapjairól szóló könyvében: „Minthogy a nem hívők nem képesek a helyes istenfogalom kialakítására, megfelelő erkölcsöt sem képesek megvalósítani. Akik pedig Jézus Krisztusban átadják magukat Istennek, lényegében Jézus útjának adják át magukat.”

A keresztény antropológia szerint ugyanakkor minden ember Isten képmása, a megváltástan (szoteriológia) pedig azt tanítja, hogy Jézus megtestesülése és az általa véghez vitt megváltás is az ember teremtett méltóságát hangsúlyozza. Ezért egyedül a hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének.

Fontos megválaszolnunk a kérdést: ki az ember? – folytatta a püspök. – Szent Pál azt írja: „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek? Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az” (1Kor 3,16–17). Ha erre gondolunk, láthatjuk, a hívő emberkép jelentősen különbözik a hitetlenétől.

Az Isten előtti felelősség hiánya korunkban azt eredményezte, hogy az emberi élet iránti tisztelet feltűnően meggyengült

– utalt Veres András az abortusz és az eutanázia jelenségére. Pedig – ahogy Romano Guardini katolikus pap, vallásfilozófus írja – az ember élete érinthetetlen, mert személy.

Teológiai igazság, hogy egyedül Isten birtokolja a lét teljességét, a többi létező csak részesedik ebből. Az ember természetes élete tehát a természetfölötti vonatkozásában válik igazán értékessé, a keresztény ember számára a lét ajándék Istentől, és ezért Isten elvárja, hogy az ember felelősen viszonyuljon a létéhez.

Az emberben él az erkölcsi értéktudat, lényünk erkölcsi voltát mutatja a lelkiismeret, amely a II. vatikáni zsinat szerint belső szentély, ahol az Isten közvetlenül kapcsolatba tud lépni az emberrel.

Ezért tehát a hívők és nem hívők közös erkölcsi tudata segít megtalálni a közös értékrendet és az abból fakadó közös cselekvést. Ugyanakkor szükségünk van a kinyilatkoztatásra: a cselekvési normánk irányelvét a Szentírás kimondja. Fontos egyúttal hangsúlyozni, hogy

a kereszténység több mint normarendszer, a keresztény erkölcs az Istennel való személyes kapcsolatból, a szeretetből él.

A keresztény erkölcs jövőjéről szólva Veres András elmondta: a világban való együttélésünk fenntarthatósága miatt szükség van nemcsak a keresztény felekezetek vagy a különféle vallásokhoz tartozó emberek, hanem a hívők és a nem hívők összefogására is, különben súlyos társadalmi feszültségek alakulhatnak ki.

Az összefogás alapja a másik ember méltóságának elismerése, az egyre szélesebb körű közös értékrend elfogadása és a tolerancia. 

Hála Istennek a zsidó-keresztény értékrend bevallatlanul is meghatározza sok ember gondolkodását itt, Európában, s ez biztos alapot adhat hívők és nem hívők együttműködésének 

– mondta  a püspök. A legfontosabb az lenne, hogy fogadjuk el a Teremtő Istenhez való tartozásunkat, fogadjuk be életünkbe Krisztust, aki az út, az igazság és az élet. Ebből születik a keresztény élet, amely tele van reménnyel – tette hozzá, s ismét XVI. Benedek pápát idézte: Az embernek nincs élete önmagában, az élet kapcsolat, legteljesebb módon pedig kapcsolat azzal, aki az élet forrása; kapcsolat a szeretettel, Aki a mindenen túlmutató remény alapja.

Ezt követően Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elemezte a jelent meghatározó ideológiai folyamatokat Sodródó civilizáció, a marxizmus visszadivatosodása címmel.

Augusto del Noce olasz gondolkodó felismerései nyomán rámutatott, hogy 1989-ben a marxizmus nyugaton már uralkodóvá vált. Az ideológia gazdaságra vonatkozó része a szovjet rendszerrel együtt megbukott, de lényegtelen is, hiszen ami a marxizmusban számít, az az ateizmus, a materializmus, a relativizmus, nihilizmus, illetve a történelmi haladásba – technológiai fejlődésbe, tudományosságba – vetett hit. 

Hamar, „már 1968-ra kiderült, hogy az emberek középosztályosodni akarnak, és fogyasztani, a ’68-as fiatalok radikalizmusa megrekedt a felszínen, a nyugati tömegeket kielégítette a jólét.”

Amit ma látunk, az a nyugat által integrált Isten-ellenes marxizmus terméke: az embereknek nincs jövőképe, elbizonytalanodtak. Az euroatlanti világ lemondott a szakralitásról, helyére a hasznosságot állította.

Az egyneműsített nyugati élcsapat marxistává és neoliberálissá vált, egyúttal az USA klónjává is, terrorizálja a többségi társadalmat, és elvárja az engedelmességet. Ez utóbbi szellemiség totalitárius természetét mi már ismerjük és elutasítjuk – mondta az előadó.

Schmidt Mária előadása végén leszögezte: ugyanaz a marxista, nihilista ideológia, amit 1989-re legyőztünk, most Nyugatról fenyeget, de mi bizonyítottunk, képesek vagyunk ellenállni, ötven év alatt sem váltunk marxistákká.

Európa keleti fele érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik nemzeti hagyományaihoz. A totalitárius diktatúrát egyszer már a történelem szemétdombjára vetettük, most is képesek leszünk erre – zárta előadását a főigazgató.

Balog Zoltán református püspök az európai kereszténységről mint a cselekvő szeretet és a szociális gondoskodás kútfőjéről beszélt.

Hangsúlyozta, hogy a kereszténység reneszánsza, a nemzet újjáépítése nem valósítható meg az egyház megújulása nélkül. Az egyház alapvető küldetése a katekézis és a szeretszolgálat által az evangélium hirdetése.

A konferencián látott videóra utalva rámutatott, fontos, hogy az egyházaknak sok iskolájuk lett, de még fontosabb, hogy milyen tartalommal töltjük meg az egyházi jelenlétet,

hiszen az iskoláinkban a gyerekek 50 százalékát ma már hittanra íratják be a szülők, ez országos szinten félmillió gyermek, ennyi iskolással találkoznak a keresztény egyházak hétről hétre”.

A konferencia második részében a kereszténység jövőjéről Földi-Kovács Andrea újságíró, a Védett Társadalomért Alapítvány alapító tagja; Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója; Vojcek László szülész-nőgyógyász, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megszervezője; Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész és Vágvölgyi Gergely újságíró, a Mandiner főmunkatársa folytatott kerekasztal-beszélgetést.

Szerző: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír