Az evangélium megment háború idején – Egy kongói Sant’Egidió-s közösségvezető tanúságtétele

Beszélt az idősek nehézségeiről Afrikában, az evangélium értékéről egy olyan háborús környezetben, mint amilyen Kongóban és több afrikai országban uralkodik, és beszélt Floribert Bwana Chui történetéről, akit a hit iránti gyűlöletből öltek meg, mert nem engedett a korrupciónak.

Aline – aki a Sant’Egidio tagja, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Gomából származik – szeretett volna a hangja lenni sok afrikai fiatalnak, akik hozzá hasonlóan ezen a szép, de sok szenvedést átélő földön élnek. Az országát harminc éve sújtja egy olyan konfliktus, amelyet sötét érdekek mozgatnak, és amelynek elsődleges áldozatai a szegények. Egy olyan problémáról beszélt, amelyről Afrika kapcsán ritkán esik szó: az idősekről, akiket régen nagy tisztelet övezett az ottani társadalmakban, ma pedig egyre inkább szemrehányás éri őket azért, hogy ellopják az életet a fiataloktól. Egyre többen élnek egyedül, összetákolt menedékhelyeken, ahonnan félnek kimenni, inkább az éhhalált kockáztatják. A szegények között is a legszegényebbek ők napjainkban, amikor Kongóban nincs elegendő élelmiszer és gyógyszer, amikor mindenki csak magát akarja megmenteni. Senki nem gondol rájuk, senki nem siratja őket, ha meghalnak – írta le helyzetüket.

„Háborús időkben a gonosz ereje mindent elsöpör. Még erősebbé válik a késztetés, hogy csak magunkra gondoljunk, közönyösen szemléljük mások életét.

Ha megéljük az evangéliumot, az megszabadít minket, éppen ezekben a rettenetes időkben.

Igen, háború idején az véd meg minket a legjobban, ha megéljük az evangéliumot” – hangsúlyozta. Elmesélte, hogy a Sant’Egidio gomai közösségének ifjú tagjai a megszállás, a fegyveres harcok nehéz hónapjaiban úgy döntöttek, fiatalságuk energiáit nem csupán önmagukra fordítják. Ebben a városban, ahol mindenki ellenségnek számít, szövetséget alakítottak ki idősek és fiatalok között. Látogatják őket, védelmezik a legszegényebbeket, ahogyan a hajléktalanokat és az utcagyerekeket is, és ez, ahogy mondta, „megment minket a félelem tébolyától, megszabadít a túlélésünkért való állandó szorongástól”.

Így folytatta:

Amikor már úgy tűnt, hogy nem tehetünk semmit, felfedeztük, hogy mindig szembe lehet szállni a gonosszal, a legnagyobb gonoszsággal, a háborúval is.

Valóban igaza van Pál apostolnak, amikor arra hív, hogy ne a gonosz győzzön le minket, hanem győzzük le mi a gonoszt a jóval (Róm 12,21). Az erőszak közepette, egy olyan város zűrzavarában, ahol a legerősebb szabja a törvényt, megéljük a fiatalok és idősek közötti szövetséget, amely újraéleszti a béke reményét.” Úgy beszélt erről, mint ami a Szentlélek gyümölcse, ahogy Jóel próféta hirdette: „Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak.” (Jl 3,1)

A kongói közösséget különleges módon támogatja egy tanúságtevő, egy hozzájuk hasonló fiatalember, Floribert Bwana Chui, akit június 15-én Rómában avatnak boldoggá. A Sant’Egidio tagja volt, 2007-ben – 26 éves korában – ölték meg, mert vámtisztként elutasította, hogy átengedjen a határon többtonnányi romlott élelmiszert, amely ártalmas lett volna a lakosság, különösen a legszegényebbek egészségére.

Pénzt ajánlottak érte neki, ahogyan gyakran megtörténik. Ő azonban az evangélium nevében ellenállt.

„Példája reményt jelent Kongó, Afrika és az egész világ minden fiatalja számára. Késztessen minket a Lélek továbbra is bátor, merész szeretetre, amely erősebb minden megosztottságnál és minden konfliktusnál. legyen a miénk hamarosan a béke nagy ajándéka” – zárta tanúságtételét Aline Minani, a kongói Sant’Egidio közösség vezetője.

Forrás és fotó: Santegidio.org

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír