Az igazat kell mondani, ami épít – Jubileumi sajtóapostol-találkozót tartottak Székesfehérváron

„Hogy a kimondott szó kiérlelt szó legyen, kell, hogy legyen a napnak olyan része, amikor a tervező ember úgy tesz, mintha nem lennének tervei” – Thomas Merton amerikai trappista szerzetes gondolatára építve kezdte Spányi Antal megyéspüspök, a vendéglátó Székesfehérvári Egyházmegye főpásztora szombat reggeli előadását. „A csendben megtanuljuk a dolgok közti különbséget” – zárja elmélkedését Merton, ehhez csatlakozva Spányi Antal – aki egyben a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója – arra mutatott rá, hogy lendületet kaphatunk hivatásunkban a csendből, még ha annak manapság nincs is becsülete. Sokszor még az egyházi emberekben is ott él a népszerűség, a megmondóemberré válás iránti vágy, ebből azonban nem mindig jön ki az a jó, ami az evangéliumból származik. Pedig nem az a fontos, hogy igazat mondjunk, hanem hogy azt mondjuk, amit az Isten vár tőlünk. Ahogy II. János Pál is mondta, nem elég az igazat mondani, azt az igazat kell mondani, ami épít. Ami épít, ami sebeket gyógyít, ami az embereket támogatja – tette hozzá a székesfehérvári püspök.

A főpásztor beszélt arról, hogy egy egyházmegye kommunikációját a meglévő adottságaira kell alapozni, egyrészt a konkrét adottságaira, hogy mekkora a területe, hány lakos és abból hány hívő él a területén, és rájuk mennyi pap, katekéta és más egyházi szereplő jut, másrészt viszont a lelki adottságokra. Minden egyházmegyének kell hogy legyen saját lelkisége – hangsúlyozta Spányi Antal. „Nekem könnyű volt megtalálni, hiszen itt van Szent István, aki abszolút igazodási pont.” Az államalapító király mellett adott volt, hogy Boldog Gizellát és Szent Imrét is fókuszba helyezve az első magyar szent családra alapozzák kommunikációjukat, és ezáltal a mai családok feladatára figyelmeztessenek. Azt is tudatosítani kell a főpásztor szerint, hogy Szent István és Szent Imre sírja miatt gyakorlatilag minden magyar szent megfordult Székesfehérváron, hogy lerója kegyeletét.

Spányi Antal arról is beszélt, hogy az egyházmegyének három olyan kiemelt alakja van a közelmúltból, akiknek életpéldáját szintén kötelességük megismertetni minél több emberrel. Az egyikőjük, Prohászka Ottokár szociális szemléletű püspök volt, aki a Tanácsköztársaság idején befogadta a palotájába a Lenin-fiúkat, akik azonban a főpásztor ciháját is kidobták a püspöki lakhelyről. Az elbukott Tanácsköztársaság után ki akarták őket végezni, de Prohászka nemcsak a halálos ítéletük eltörlését kérte, hanem egyenesen azt, hogy engedjék el őket. Kevésbé ismert széles körben a ’30-as években, 19 évesen elhunyt Kaszap István és a vizitációs rend tagjaként meghalt Bogner Mária Margit, de mindkettejük életpéldájának továbbadását fontosnak tartja az egyházmegye. Kaszap István a fiatalok számára kiváló példa lehet, hiszen tornászbajnok is volt, de amikor jezsuita szerzetesi hivatásával szembesült, az addig elhanyagolt tanulást is nagyon komolyan vette. Kínokkal teli gégerákját is hősiesen viselte, halála napján így vigasztalta családját: „Mennyei születésnap ez, ne sírjatok!” Bogner Mária Margit hasonló módon az imádsággal elfogadott szenvedésben lehet példakép.

A sajtóapostolok lelki és szakmai találkozója szeptember 16-án a püspöki palotában tett látogatással vette kezdetét: Spányi Antal nemcsak az épület nyilvános részeibe, hanem saját lakosztályába is bevezette a résztvevőket. Ezt követően a nemrég megújult székesegyházban és annak altemplomában is ő vezette körbe a vendégeket, majd szentmisét mutatott be.

A kéttucatnyi sajtóapostol, akik az ország minden tájáról érkeztek, sőt a határon túlról is, az este folyamán jobban megismerkedtek egymással. A plébániai lap- és honlapszerkesztők mellett több egyházmegye sajtómunkatársa és az MKPK Sajtószolgálatának vezetője is részt vett a programon, valamint a Mária Rádiótól és a Magyar Katolikus Rádiótól is érkeztek munkatársak, jelen volt Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ) elnöke is.

A szombati napon Spányi Antal előadása után Pintérné Berta Kata sajtóreferens mutatta be a Székesfehérvári Egyházmegye sokoldalú médiamunkáját. Rávilágított, mennyire fontos, hogy a sajtóval, minden szerkesztőséggel nemcsak szakmai, hanem megfelelő emberi kapcsolatot is törekedtek kialakítani. Berta Kata tizenkét éve a Fehérvár TV egyházi műsorainak szerkesztésében is részt vesz, ugyanis a televízió részéről is igény mutatkozott arra, hogy a témában jártas szakember vezesse az adást. Immár két éve az egyházmegyei médiastúdió szerkeszti a város kéthetenként jelentkező, félórás ökumenikus hitéleti műsorát, mert a televízió az ő csapatukat látta erre a legalkalmasabbnak. Berta Kata arról is szólt, hogy fontos középutat találni a katolikus belső egyházi nyelv és a modern ember nyelve között, hogy minél többeket, de minél hitelesebben, önazonosabban tudjon elérni az Egyház.

Ezt követően Berta Gábor orvos, az egyházmegye önkéntes, de professzionális szinten fényképező fotográfusa tartott előadást a vizualitás fontosságáról a mai korban. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos dokumentációs szempontból is a fotózás az Egyházban. Felvetette, hogy a plébániaközösségek is foglalkozzanak a digitális anyagok archiválásával, hiszen a jövőben vagy hatalmas mennyiségű adat áll majd rendelkezésünkre, vagy egyáltalán nem lesznek archív anyagaink amiatt, hogy a régi formátumú digitális fényképeket, videókat nem tudjuk megtekinteni.

Szombat délután a sajtóapostolok felkeresték az egyházmegye látogatóközpontját Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója  vezetésével, majd a közeli bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhelyre látogattak el. Az ősi búcsújáró helyen, amelyet a hagyomány szerint a családjával a mocsáron keresztül ide érkező Szent István alapított meg, Mórocz Tamás plébános vezette körbe a jelenlevőket és adott egy kis improvizatív orgonakoncertet, majd a vasárnap-előesti szentmise következett a plébános főcelebrálásával.

A találkozó zárónapján, szeptember 18-án, vasárnap Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője arról tartott előadást, hogy mit jelent a katolikus hit védelme kommunikációs szempontból. A keresztény ember akkor Krisztus-követő, ha teszi a jót, ekkor szükségszerűen nem teszi a rosszat – világított rá. Nem akkor tudjuk igazán jól meghatározni a katolikus hit lényegét, ha más eszmék ellenében például azt írjuk ki a közösségi oldalunkra: „Mi nem ünnepeljük a halloweent, Magyarországon halottak napja van!”, hanem ha elmondjuk, miért fontos a Katolikus Egyházban a halottak napja, sőt még inkább a mindenszentek ünnepe, hiszen igazán azt ünnepeljük. A főszerkesztő arra buzdított, legyünk kellően kritikusak azon a téren, hogy milyen forrásból vesszük anyagainkat, és legyünk valóban nyitottak, érdeklődőek a témánkat illetően.

Kuzmányi István is kiemelte a képi világ fontosságát: szinte már a bűn kategóriája, ha az anyagunkhoz nincsen fotó – hangsúlyozta. Óva intett a klikkvadász címektől, amelyek mögött nincs tartalom, de javasolta, hogy amint a pápa is mindig mond olyat, amit ki lehet emelni a címben, úgy az egyházközségi lapok készítői is ilyen kreativitással közelítsenek az újság- vagy honlapszerkesztéshez.

A sajtóapostol-találkozó zárásaként Pápai Zsuzsanna, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye sajtómunkatársa osztotta meg személyes tapasztalatait az Ukrajnában dúló háborúról, valamint gondolatait az Egyház ahhoz kapcsolódó karitatív és kommunikációs tevékenységéről.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Kovács Marcell

Magyar Kurír