Az igazi szentek prófétai látása és tanítása – Újratemették Slachta Margitot

Az emlékezők már koradélután leróhatták kegyeletüket Slachta Margit ravatalánál. A 16 órakor kezdődött gyászszertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrálta, emlékbeszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya; a rendi közösség nevében Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója és Németh Emma magyarországi kerületi elöljáró.

A szertartáson részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; a hazai vallási élet képviselői.

Az eseményt a Barankovics István Alapítvány, a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.

Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója és a magyar Országgyűlés első női képviselője az Amerikai Egyesült Államokban száműzetésben halt meg 1974. január 6-án. Az alapító kívánságának, vágyának tett eleget a rend és az újratemetés szervezői köre azzal, hogy az elhunyt mostantól magyar földben nyugszik.

Az újratemetést a Duna Televízió élőben közvetítette, s az eseménybe online bekapcsolódtak a három kontinens kilenc országában élő szociális testvérek is.

Az ünnepélyes megemlékezés – amelynek moderátora Mohai Gábor előadóművész volt – a Himnusz eléneklésével kezdődött, Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes közreműködésével, majd a gyászszertartás keretében felolvasott evangéliumi szakasz (Mt 25 31–40) elhangzása után Erdő Péter bíboros, prímás mondott beszédet.

A bíboros beszédét az alábbakban teljes terjedelmében közöljük.

Tisztelt Emlékező Közösség!

1. Slachta Margit testvér újratemetése ünnepélyes esemény Egyházunk és népünk életében. Alkalom arra, hogy újra átgondoljuk üzenetét, de arra is, hogy eltűnődjünk mai valóságunkon.

Azt írta valaki Margit testvérről a minap, hogy: „fantasztikusan intelligens és szent nő volt”. Tudjuk, hogy a Szociális Testvérek Társasága éppen az ő lelkisége alapján tudott kifejlődni. Tudjuk, hogy ő a keresztény szeretet eszményét korának hányatott társadalmi légkörében tudta és akarta nyilvánosan, cselekvő módon, szóban és tettben képviselni.

Tudjuk, hogy a háború alatt a szegények támogatása és az üldözöttek mentése érdekében átgondolt szervező munkát végzett.

Tudjuk azt is, hogy a háború után a kezdődő újabb önkényuralom embertelenségét is meglátta, és mert ellene szót emelni még a magyar parlamentben is.

2. Azt már kevesebben tudják, de él családok és jóbarátok emlékezetében, hogy a segítő szeretet számára nem csupán hősies szervező munka volt, hanem személyes megérintettség és odaadás. Kedvesség és figyelem a másik ember iránt.

Amikor édesanyám egy barátnője 1944 decemberére egyedül maradt, mert édesapját Auschwitzba vitték, édesanyját pedig agyonlőtték a pesti utcán, akkor a kislányt Margit testvér fogadta be Thököly úti házukba.

Amikor meghallotta történetét, megsimogatta a kislány fejét, ránézett és annyit mondott: „a gyermek”. Ez akkor és ott már a Kis Jézusra vonatkozott. Közeledett a karácsony. Ma is fontos, hogy segítsünk, hogy szervezzünk, hogy adakozzunk. De bele kell néznünk az emberek szemébe is. Bele kell néznünk a fiatal házaspár szemébe, akik a templomban hátul állnak meg a három gyerekükkel, akik közül az egyik talán már túl nagy ahhoz, de mégis gyerekkocsiban ül, talán sérült lehet. Eljöttek, hogy Jézustól kérjék az erőt. És bele kell néznünk az idősödő tudós szemébe, aki úgy érzi, hogy arra, amihez igazán ért, amit alkotott, arra talán ma nincs piac, de mégis érték, de mégsem volt hiába. És bele kell néznünk annak a hívőnek a szemébe, akit kerekesszékben hoztak el a templomba és akinek a Jézusba vetett bizalma mögött talán egy egész élet szenvedése áll. Margit testvértől tehát érzékeny, személyes szeretetet tanulhatunk.

3. De Margit testvér életében felvillantak olyan fények is, amelyek csak igazi szentek útját szokták kísérni. Ő volt talán a legelső, aki a kezdődő háború kegyetlenségei között észrevette a tervszerű népirtás programját. Már 1941 nyarán rádöbbent a szörnyű valóságra, hogy a Kőrösmezőnél Magyarországról kiszállított zsidók, Kamenyec-Podovszkijnál tömegmészárlás, népirtás áldozatai lettek. Vizsgáló bizottságot vezetett Kőrösmezőre és felismerte a borzalmas valóságot. Meglátta a gonosz működését a világban, ami több volt, mint emberi szenvedély vagy barbárság. Inkább mélységes csapda volt az, amibe az emberiség sokak gyengeségén és bűnén keresztül belezuhanni készült.

A szentek tekintete prófétai látással veszi észre az idők jelei mögött a mélyebb történéseket. Ma is figyelnünk kell a szentek megnyilatkozásaira.

Különösen Szent II. János Pál pápa prófétai szávaira az élet és a halál kultúrájáról. Mi, keresztények igent mondtunk Krisztusra, aki maga az élet. Kövessük az Ő tanítását, kérjük az Ő segítségét és tartsuk szemünk előtt korunk szentjeinek és nagyjainak helytállását. Legyen számunkra Margit testvér példája ösztönző erő és bátorítás korunk küzdelmei során. Ámen.

A bíboros szavai után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott emlékbeszédet, amelyben kifejtette, újratemetni megnyugvás, főhajtás, elégtétel és kötelesség. Mint említette, vannak, akik a múltat még mindig „végképp el akarják törölni”, pedig elődeinket tisztelet illeti meg és „jelenvalóvá kell tennünk a törekvéseiket”.

Így tiszteljük a magyar történelem kiemelkedő nőalakjait is, köztük Slachta Margitot, a hazai katolikus nőmozgalom elindítóját – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Az ő nevéhez fűződik a női méltóság elismertetése és védelme a keresztény feminizmus követeléseinek megfogalmazása, amely azonban világnézetében eltér a radikális feminista ideológiától.

Margit testvér vallotta az emberi jogok kiterjesztését, de a nők sajátos értékét és érdekét nem szakította ki a természet, a társadalom, a család rendjéből. Nemzethűségét a katolikus egyetemesség jellemzi.

Bátorságára jellemző, hogy a háború utáni időszakban 1948-ban az egyházi iskolákat államosító törvényajvaslat ellen ő és Barankovics István szólalt fel és harcolt minden kommunista megfélemlítési kísérlet ellenére és ellenében is – mondta Semjén Zsolt.

Margit testvér egész életét és személyes lelkiségét történelmi művét egy tőle vett idézettel foglalta össze a miniszterelnök-helyettes: „Nemcsak azt a rosszat nem akarom, amit az Úristen nem akar, nem akarom azt a jót sem, amit az Úristen nem akar. A Jóistenre kell ráhagynom, hogy azt a jót, amire én vágyom, akarja-e. Akarja-e általam elérni, vagy egyáltalán mikor akarja elérni? Az én részem a munka, az Ő része az áldás.”

Kővári Magdolna, a Szociális Testvérek Társasága általános elöljárója beszédében leszögezte: „Köszönteni jöttünk Slachta Margit testvért. Fogadjuk őt, a földi maradványait itthon, beteljesítve ezzel a vágyát, ami a földi életében nem valósulhatott meg, ugyanakkor és valójában a szellemisége, a lelkisége előtt tisztelgünk, amely ott él tovább bennünk és közöttünk.”

Margit testvér rendalapítóként annak a karizmának a megtestesítője, amely az ősi szerzetesi eszményt a puszták rejtekéből az élet centrumába hozta azzal a céllal, hogy a közélet porondjára állítson hivatásos és képzett munkásokat, akik modern eszközökkel, a szó erejével, megelőző tevékenységgel, törvényhozói működésben állnak ki az Egyház érdekei, a család, a nő , a gyermek javai mellett.

Az általános elöljáró ezzel kapcsolatban rámutatott Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikájának és Slachta Margit „programjának” párhuzamaira.

Az egész emberiség szolgálatává teljesedett ki az említett karizma. „Nemzeti misszióból egyetemes, nemzetiközi társasággá lettünk 1929-re – folytatta Kővári Magdolna. – Ma három kontinens kilenc országában ünnepelnek velünk együtt a testvérek a technika segítségével.”

Ünnepelni jöttünk össze, felszítani magunkban azt a tüzet, amit ez a karizma jelent, azaz részt venni az Egyház szociális küldetésében.

A legutóbbi szociális enciklika (Fratelli tutti) szavaiban Margit testvér szavai csengenek vissza – tette hozzá az általános elöljáró.

Az általános elöljáró hangsúlyozta, ahogy az előbbiekből kitűnik, itt egy prófétára emlékezünk, egy olyan emberre, akit átjárt és akin átsütött az Isten Lelke. Aki képes volt Isten szemszögéből látni és láttatni a történelem eseményeit. Tanításai ma is élnek, megszólítanak, köteleznek.

Egész népeket kíván prófétai módon tanítani. A fő kérdés az, hogy engedjük-e hogy Margit testvér kihívás elé állítson, megtérésre indítson bennünket! – zárta beszédét Kővári Magdolna.

Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya emlékbeszédében Slachta Margit politikusi hitvallását idézte: „Mi nem az államtól akarunk felsegítést kérni, hanem mi meg akarunk tenni mindent, amivel akár kis mértékben is, de az állam felsegítéséhez hozzájárulhatunk. Ma ne azok álljanak elő, akik elsősorban követelnek, hanem azok, akik elsősorban ajánlanak.”

Élete jól példázza a nők szerepét a politikában – folytatta Mátrai Márta, majd méltatta a szociális testvérek szolgálatát a társadalom, a szegények javára, emlékeztetve Boldog Salkaházi Sárára is, aki életét adta az általa bújtatott zsidók védelmében.

Slachta Margit a lehető legtovább kitartott az országgyűlésben, végül az emigrációt választotta, hogy egykor visszatérhessen – mondta a Parlament háznagya, s hozzátette: Mostani hazatérése nagy öröm az országgyűlés és végső soron az egész nemzet számára is.

„A hazát itthagyni nem akartam, a kötelesség visz el és hoz vissza.” Slachta Margit szavaival kezdte beszédét Németh Emma szociális testvér, magyarországi kerületi elöljáró.

Az elöljáró megköszönte az újratemetés megvalósulását a kezdeményező Barankovics Alapítványnak és a Nemzeti Örökség Intézetének, majd arról beszélt, hogy Slachta Margit hazaérkezése figyelmeztet a rendalapító szellemiségére: „A keresztény gyökereit lassan elveszítő Európában ma is nagyon aktuális a felhívás, a keresztény alapok hiánya egymásnak elentmondó jogértelmezést, jogbizonytalanságot eredményez.

Az abortusz és az eutanázia legalizálása, a biológiai nem megtagadása veszélyezteti az emberi személy Istentől kapott méltóságát is.

Ez a halál kultúrája, ami nemcsak az egyes emberek leselejtezéséhez, hanem előbb-utóbb a társadalmak összeomlásához is elvezet.”

Slachta Margit ma is a korszellemtől való függetlenségre és cselekvésre szólít mindannyiunkat, elutasítva a konformizmust és a közömbösséget – mondta Németh Emma, majd kérte a rendi testvérekért és az országunkért Margit testvér közbenjárását.

Az emlékbeszédek után folytatódott a gyászszertartás, a sírba tétel alatt Mohai Gábor előadóművész felolvasta Sík Sndor Az acélember című versét.

A gyászszertartás után a jelenlévők Szvorák Katalin közreműködésével elénekelték a Szózatot a koszorúkkal borított sírhant körül.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír