Az igazságosság műve – A békéről tartott konferenciát a Keresztény–Zsidó Tanács

A konferencián Schweitzer József főrabbi születésének századik évfordulójáról is megemlékeztek. A tanácskozás mottóját Izajás könyvéből vették: „Az igazság békét terem.” (Iz/Ézs 32,17)

Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora megnyitójában Izajás könyvét idézte: „A kegyelem idején meghallgatlak, és az üdvösség napján megsegítelek.” (Iz 49,8) Mint elmondta, a Biblia ír a kegyelem és a kegyetlenség napjainak váltakozásáról, ezt a jelenséget napjainkban is megfigyelhetjük. A béke ugyanakkor a szabadság és a kegyelem ideje, melyre az az Isten hív, aki kapcsolatban szeretne maradni teremtményével.

A megjelenteket köszöntve Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa elmondta: ma van az Egyesült Államokban a hálaadás napja. Az ünnep eredetéről több változat is létezik. Az egyik szerint az új világba érkezők vetőmagja nem eredt meg az amerikai földben, az éhínség okozta megpróbáltatásokat csak ötvenegyen élték túl, akikre az indiánok találtak rá. A telepesek a következő nyáron hálát adtak azokért, akik megmentették őket. Az egyik pekot indián furcsa módon tudott angolul. Az őslakók egy része ugyanis rabszolga volt Angliában. S bár hazájukba viszatérve látták, hogy a gyarmatosítók milyen sok embert meggyilkoltak a népükből, ennek ellenére segítettek az európaiaknak.

A történelem komoly leckét ad fel számunkra. A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes dokumentumában azt írja, hogy „a béke nem a háború puszta hiánya, nem is szűkíthető le a szembenálló erők egyensúlyának állandósítására, nem is hatalmi intézkedésből fakad, hanem valóban és sajátosan »az igazságosság műve« (Iz 32,17)”.

A béke valóban az igazságosság jelenléte.

– emelte ki a nuncius. Ferenc pápa arra biztat, hogy legyünk mindannyian a béke kézművesei. Azon kell dolgoznunk, hogy az igazságos és méltányos társadalom felépítésével – védve a legkiszolgáltatottabbakat – óvjuk a békét. Ferenc pápa így fogalmazott, amikor 2021-ben a kaldeai Ur városában járt:

Csak egyetlen ellensége van, akivel szembe kell néznünk, aki szívünk ajtaja előtt áll és kopog: ez a gyűlölködés.

Radnóti Zoltán főrabbi A kétfajta igazság elve a talmudi irodalomban című előadásában elmondta: Noé történetében azt olvassuk: „…igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé az Úr színe előtt járt.” (Ter 6,9) A zsidó kommentátorok szerint a gonosz emberek között még nehezebb igaznak lenni, mint kedvező környezetben. Az igaz Jákob apjának hazudik, amikor azt mondja, hogy ő Ézsau; Mózes, az igaz ember agyonütött egy egyiptomit, Pinchász pedig két izraelita férfit ölt meg. A mózesi törvény szerint az embernek önmagát kell megváltoztatnia, így lelhet rá az igazságra: „Ne kövess el jogtalanságot és ne ítélj igazságtalanul! Ne nézd a szegény személyét, s ne légy tekintettel a hatalmas arcára: igazság szerint ítélj felebarátodnak.” (Lev 19,15) A Törvény azt is előírja, hogy „…igaz mérleg, igaz súly, igaz véka, igaz meszely legyen köztetek.” (Lev 19,36) Habakuk próféta tovább lép, és azt mondja, hogy

az igaz ember a hitében él teljes életet (vö. Hab 2,4), mert az Úr trónjának alapzata az igazság és a jog (Zsolt 89,15).

Az előadó szerint fontos, hogy ne az egyén kezében legyen a döntés, azaz az igazságról megfelelő vallási bíróság döntsön. Az igazságossághoz „a felelősség megosztása, szellemi igényesség és népi konszenzus kell”. A konfliktusok tisztázásához pedig fontos, hogy beszéljünk egymással.

Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke, a KZST elnöke az igazságosság és a béke kapcsolatáról beszélt. A Biblia sálom, azaz béke szavának eredeti jelentése ’teljesség’. A sálom a termékenységet, a bőséget, a jóllétet és az örömöt is magában foglalja. A Biblia szerint a béke forrása az igazságosság. Szent Ágoston ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a rend nyugalma”.

A béke a szeretetnek is gyümölcse, mely meghaladja azt a határt, ameddig az igazságosság el tud jutni.

– írja a Gaudium et spes.

A rabbik szerint Isten tíz igével alkotta meg a világot – Isten a teremtés során tízszer mondja, hogy jó –, ezért összekötik azt a tízparancsolattal. Ez arra utal, hogy a világba bele van teremtve a gyönyörű isteni rend, harmónia – emelte ki Székely János püspök. Hozzátette: A felvilágosodás óta a nyugati ember azt mondja, hogy ez az isteni igazság nem megismerhető. Csak vélemények vannak, melyek egymással egyenlőek, objektív igazság tehát nincs. Helyesebb ezt úgy megfogalmazni, hogy

a modern ember, aki csak használni akarja a világot, nem is akarja megismerni Isten örök igazságát.

Ám a nyelv is arra épül, hogy létezik igazság, van normalitás. Akkor lehet béke a világban, ha harmóniában vagyunk Istennel, egyetértésben élünk a családban és igazságos gazdasági rend áll fent a világban. Székely János püspök szerint döbbenetes az az igazságtalanság, ami gazdasági állapotainkat jellemzi. A Biblia arra tanít, hogy a béke a szeretettel teli emberi szívből születik. A keresztény ember számára ennek a szeretetnek Krisztus a mintája.

Khaled A. László metodista szuperintendens a háború és béke protestáns teológiai megközelítéseiről tartott előadást. Mint elmondta, figyelemre méltó, hogy Jézus feltámadása után kétszer is úgy köszönti a tanítványait: „Békesség nektek!” (Jn 20, 19; 21) Ez arra figyelmeztet, hogy a béke megteremtése nehéz feladat. A boldogságmondások között is szó esik a béketeremtőkről: „Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.” (Mt 5,9) A kifejezés különféle fordításai a béke állapotától a békéért történő munkálkodásig jutnak el.

Ám a béke Isten tette, hiszen akik „békét szereznek”, azok Jézus nyomában járnak.

Pál apostol arról beszél, hogy Isten Krisztusban megbékéltette a világot önmagával. Az emberi igyekezettel létrehozott béke ugyanakkor könnyen lesz igazságtalan, mely önmagában hordja egy újabb feszültség kialakulását. Éppen ezért csak az lehet békeszerző, aki harmóniában van önmagával – és elsősorban Istennel.

Johann Gyula evangélikus lelkész Az igazságosság és béke törékenységében rejlő erő című előadásának elején egy hittanóráról emlékezett meg. A 10-11 éves diákoktól azt kérdezte: mi az üdvösség? Egyikük azt válaszolta: az, mikor az ember ráébred, hogy Isten szereti. Az előadó Ferenc pápát idézve elmondta: az igazságosság az, amikor az embernek megadjuk azt, ami jár nekik. Ez aktivitást igényel, a szeretet parancsolata alapján kell segítenünk a másik embert. A békétlenség, a háború hátterében olyan törekvés rejlik, mely tagadja a másik ember boldog élethez való jogát. Pál apostol szerint az erő a gyengeségből származik, Krisztus ugyanis a gyenge ember segítségére siet. A bibliai kemény szív pedig arra utal, hogy a szívnek képesnek kell lennie arra, hogy elmozduljon a másik ember felé. Előadása végén Johann Gyula Dietrich Bonhoeffert idézte:

A biztonság útján nem lehet eljutni a békéhez, mert a békéhez merészség kell.”

Thoma László református vezető lelkész a béke kérdését a transzgenerációs traumák feldolgozásával kapcsolta össze. Mint elmondta, a fiatalok sokszor olyan terheltségről számolnak be, amely nem is az ő élményük. A transzgenerációs traumák természete, hogy újra és újra felbukkannak annak ellenére, hogy az érintett soha nem szembesült a traumát kiváltó okkal. Ezek a traumák a családi történetekben is tovább élnek. A krízishelyzetek, mint például a Covid-19-járvány, előhívhatják ezeket a transzgenerációs traumákat. Az is jellemző, hogy ha nem történt meg a feldolgozás, akkor az egyén újra és újra úgy rendezi a környezetét, ami teret enged a trauma hatásainak. Emellett ott rejlik benne egy olyan hiány is, mely soha nem tölthető be.

A transzgenerációs traumák feldolgozásához szükség van a megbékélésre, mely ugyanakkor nem magánügy, hanem közügy.

Az előadó szerint az igazi megbékélés sokszor egy konfliktuson keresztül lehetséges. A megbékélés mindig hatalmi kérdés, sokszor még a családi szinten is: Kinek engedelmeskedem? Kit imádok? Kit szolgálok?

Mitől szép a béke? E kérdésre Orosz Gábor Viktor evangélikus lelkész igyekezett választ adni. Elmondta: Luther Márton szerint a béke az Örökkévaló adománya, de mi rendre szembeszegülünk vele. Napjainkban a béke a biztonság fogalmához igazodik és a nemzetközi jog területéhez tartozik, ám a vallási kontextusban az üdvösséghez és a világ Isten által kijelölt végső állapotához kapcsolódik. A Biblia bűnbeesés-elbeszélése szerint a jó és a rossz ismerete a világ alapvető feszültségére is utal, magában hordva a szenvedés és az öröm kettősségét. Azzal, hogy az ember tud a jóról és a rosszról, tud a halálról is. A halál spirituális értelemben az emberi élet ellensége, ám Krisztus halála az életet jelentette. A halál ellenség, de nem abszolút értelemben, hiszen a hívő embernek Krisztusban örök élete van. Az Újszövetség szerint a béke Krisztushoz kapcsolódik, mely azért lehet szép, mert „formára, megtapasztalhatóságra” juthat közöttünk.

A konferencia végén Szőke Péter, a budapesti Sant’Egidio közösség vezetője, Radnóti Zoltán főrabbi és Fabiny Tamás evangélikus püspök emlékezett meg Schweitzer József főrabbiról. A köszöntésen jelen volt a főrabbi felesége és két gyermeke. Radnóti Zoltán azt emelte ki, hogy Schweitzer József végtelenül művelt tudós volt, akiben különös egységben volt az, amit a zsidó és az ember jelent. Ahogy

a sírkövére vésett betűjáték (kronogramma) kiadja a pajzs szót (melynek számértéke a tudós rabbi életkora), Schweitzer József igazi oltalmazó ember volt.

Szőke Péter Schweitzer József iróniájára, méltóságára és a Szentírásból származó emberismeretére hívta fel a figyelmet. Számára a hazaszeretet a kultúra és az itt élő emberek szeretetét jelentette. Szőke Péter arról is megemlékezett, hogy Schweitzer József számára a vallásközi párbeszéd a zsidóságban való elmélyülés lehetőségét is magában hordozta. A megemlékezést megköszönve Schweitzer Gábor rámutatott, édesapjának a zsidó–keresztény párbeszéd rendkívül fontos volt.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír