Az ikon a kinyilatkoztatás magyarázata – Megszépült a miskolci székesegyház

Hét évvel ezelőtt a templom új külsőt kapott és környezete is megújult, tavaly pedig a székesegyház belső felújítása valósulhatott meg.

A felújítás leglátványosabb része a mintegy hetvenkét posztbizánci stílusban készült ikon. A falfestmények a keleti rítusú templomok festésének szabályai szerint a mennyezeten, a boltíveken az üdvtörténeti eseményeket ábrázolják, lejjebb, az oszlopokon, és oldalfalakon próféták, szentek, vértanúk láthatók.

Az üdvtörténeti események között ábrázolták Jézus Krisztus születését, kereszteltetését, keresztre feszítését és mennybemenetelét. Fölkerültek az Istenszülő ünnepei is, köztük a templom címünnepének, az Istenszülő elszenderedésének ikonja, sőt a karzat alatti mennyezeten Mária ószövetségi előképei is megjelennek.

A falakon találunk egészen ritkán ábrázolt szenteket is, mint például az úgynevezett „oszlopos” szenteket: Oszlopos Szent Simeon, Oszlopos Dániel; vértanúnőket: Szent Krisztina, Szent Zsófia; de ábrázolták többek között Magyar Mózest és a 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor püspököt is.

Vasyl Babych ikonfestő és csapata a székesegyház falain és oszlopain a secco festési technikát alkalmazta, a boltozatokon lévő ikonok pedig a lenvászonra megfestett képek utólagos felragasztásával készültek. A színek használata is a kánoni szabályt követi – mindezeket úgy szem előtt tartva, hogy harmonikus egységet alkosson az ikonosztázion fölötti boltíven mintegy hetven évvel ezelőtt, 1951-ben megfestett magyar szentek sorával.

A templom belsejét Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök és Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök áldották meg. Keresztes Szilárd emeritus püspök is velük együtt szolgált a Szent Liturgián.

Az eseményen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) számos tagja, köztük Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke; Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK alelnöke; Ternyák Csaba egri érsek és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök; a külhoni és társegyházak püspökei, köztük Bohács Béla kassai püspöki helynök, Pásztor Dániel, református püspök, Fabiny Tamás elnök-püspököt Cserhátiné Szabó Izabella püspökhelyettes képviselte, valamint a Miskolci Egyházmegye papsága.

Miskolc város elöljáróit Badány Lajos alpolgármester képviselte. Az ünnepi alkalmat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megtisztelte jelenlétével.

A Szent Liturgián Orosz Atanáz megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, és hálás szívvel mondott köszönetet azoknak, akik lehetővé tették, hogy a miskolci templom valóban székesegyházként álljon a Miskolci Egyházmegye központjában.

A Szent Liturgián Kocsis Fülöp érsek-metropolita mondott homíliát.

„Amikor a keleti egyházban ábrázoljuk az Isten Fiát, Jézus Krisztust, akkor ezzel azt fejezzük ki, hogy Isten megmutatta önmagát, láthatóvá lett, emberi alakot vett föl, hogy minél inkább megérthessük az ő szeretetét, az ő kinyilatkoztatását. Minden egyes alkalommal, amikor bizánci egyházunk ikont fest, ezt a megtestesülést vallja meg. Arról tesz tanúságot, hogy

Isten mindent megtett nekünk azért, hogy láthassuk, hogy befogadhassuk őt. Ebben segítenek nekünk a Krisztust, szenteket, üdvtörténeti eseményeket ábrázoló ikonok.

Az ikon ablak a mennyországra, szoktuk mondani. De nemcsak bepillantást enged, hanem magyarázza is nekünk a kinyilatkoztatást, abban segít, hogy megértsük Isten igéjét. Amikor egy ilyen gyönyörűen, az egyházi előírásoknak megfelelően kifestett templomba lépünk, akkor nemcsak átnézünk egy-egy ablakon, hanem szinte megérkezünk a mennyországba, már ott is találjuk magunkat benne.

»Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!« – kiáltott a jerikói vak (Lk 35,38). Ebből a kiáltásból született a Jézus-ima: »Uram, Jézus Krisztus, könyörülj rajtam«, amely kétezer éven átívelve járja át az egész Egyházat. A Jézus-ima hozza közel Istent az emberhez, vagy inkább az embert Istenhez. Ez nyitja meg a lelki látásunkat. Imádkozva megláthatjuk őt.

Ebben a pontos ikonográfiával kifestett templomban könnyű meglátni Isten országát. Igen, a bizánci templomban mindennek megvan a helye, megvan a maga értelme. Semmi sem fölösleges benne. Egyetlen betű, egyetlen ecsetvonás sincs véletlenül odatéve. Egyszerűen csak be kell lépni, és el kell kezdeni imádkozni. Itt magunkba tudjuk szívni az Egyház levegőjét, és

belülről alakít át mindaz, ami kívülről érint. Megnyílik a szívünk, és kezdünk látni a szívünk mélyéből.

Mindez segít nekünk meglátni azt, hogy az Egyházban hogyan adja magát nekünk az Isten. Az Egyház az, amely Jézus Krisztus megtestesülését továbbviszi, s ez vált láthatóvá itt, a miskolci templomban.

Adja Isten, hogy szívünkből ki ne fogyjon, el ne halványuljon az a vágy, hogy meg akarjuk látni Isten országát!” – zárta beszédét Kocsis Fülöp érsek.

A liturgián mondott köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy már több mint háromezer templom megújítását támogatta a kormány a Kárpát-medencében, és csaknem kétszázat építettek, valamint jelentősen nőtt az egyházi iskolák száma is. „A kormány elismeri és megbecsüli az egyházak munkáját, azt, amit az országért, az emberekért tesznek. Az állam ezért az egyházaknak köszönettel tartozik” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A belső felújítás során gépészetileg is modernizálták a templomot. Felújították az elektromos hálózatot, ezzel együtt a fénytechnika fejlesztése is megvalósult. Modernizálódott a hangosítás, úgynevezett indukciós hurok kiépítésével és audovizuális eszközök telepítésével. A padok és a sztaszidion (támaszkodószékek) egységes színt kaptak; a padok alá fűtőszőnyeg került.

A beruházás a „Görögkatolikus Metropólia támogatása” című, EGYH-RKI-20-0004 azonosító számú projekt keretében valósult meg.

A bizánci hagyományt és értékeket megőrző, ugyanakkor a modern kor igényeinek is megfelelő miskolci templomba a nap bármely szakában beléphetünk. Az előtér ajtaja mindig nyitva áll: „lássuk meg Isten országát” az új ikonok között.

Forrás: Miskolci Egyházmegye

Fotó: Zadubenszki Norbert/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír