Az imádság és a gondolkodás útja – Megáldották a rábavidéki szlovének keresztútját Apátistvánfalván

A program az apátistvánfalvi Harding Szent István-templomban kezdődött. A szlovén-magyar kétnyelvű szentmise főcelebránsa Székely János püspök volt.

A Szűzanya a Béke Királynője. Ő segít minket példája és közbenjárása révén, hogy újra rátaláljunk a béke útjára – fogalmazott szentbeszédében a főpásztor. – A Biblia arra tanít minket, hogy a béke az igazságosság gyümölcse. Akkor lesz a földön végérvényesen, stabilan, hatékonyan békesség, ha előbb megvalósítjuk az igazságosságot. Ez azt jelenti, hogy minden nemzet tiszteletben tartja a másik nép jogait: anyanyelvét, kultúrját. Emellett a föld javait igazságosan osztják el, az országok határait igazságosan húzzák meg, az ENSZ-ben a népességszám alapján kapnának szavazatot a nemzetek.

Egyházunk azt is tanítja, hogy a béke nemcsak az igazságosság, hanem a szeretet gyümölcse is. Ha megtanulná az emberiség felismerni a másikban a testvért, Isten gyermekét, ha nem önzően és vakon a hatalom, gazdagság után rohanna, hanem a szíve megtelne szeretettel, akkor találnánk rá a béke útjára – emelte ki a szombathelyi megyéspüspök.

A Szűzanya befogadta az élő Istent, kinyitotta szívét az Ég felé, betelt kegyelemmel. Jézus nyelvén a béke azt jelenti: teljesség, tele. Ahogy egy családban a béke nem azt jelenti, hogy éppen nincs veszekedés, hanem hogy a férj, feleség, gyermekek szíve tele van jósággal, irgalommal, szeretettel, nagylelkűséggel – mondta a főpásztor. – A földön a béke nem azt jelenti, hogy éppen nincs háború. Mély értelemben azt jelenti: az emberek, hatalmasok szíve is megtelik igazságossággal, jósággal, emberséggel. Igazi béke csak ekkor kezdődne.

Az emberiségnek meg kellene tanulnia, hogy ne az élvezetek, a hatalom után fusson. A szívünket egyedül odaföntről tudnánk megtölteni. Az emberiségnek nem a mennyiségi növekedésre kellene koncentrálnia, hanem minőségi növekedésre: növekedni emberségben, szeretetben, kapcsolatokban – hangsúlyozta prédikációjában Székely János püspök.

A főpásztor teljes szentbeszédét meghallgathatják ITT. 

Tóth Tibor, Felsőszölnök plébánosa is szólt a hívekhez, kiemelve, hogy Magyarország egyik leghosszabb keresztútja készült el a Rábavidéken, a hét településen tizennégy állomásnál lehet elmélkedni, imádkozni.

A projekt az Országos Szlovén Önkormányzat kezdeményezésére, a magyar kormány támogatásával valósult meg.

Az első stációt Apátistvánfalva központjában állították fel, ahol a püspöki áldás után ünnepi beszédek hangzottak el.

Bodorkós Imre, Szentgotthárd plébánosa így fogalmazott: Jézus minden emberért hordozta a keresztet, beleértve a magyarországi szlovén Rábavidéken élőket is, ezért keresztútja a rábavidéki szlovének keresztútja is. A keresztút Jézusra emlékeztet, aki kínhalált szenvedett, és meghalt a keresztfán, de harmadnapon dicsőségesen feltámadt. A stációk a szlovén Rábavidék falvait és az itt élőket kötik össze – mondta a plébános, majd hozzátette: a jel vezessen mindenkit Jézushoz, a másik emberhez, hogy mindannyian testvérek maradjunk, legyünk szlovének, magyarok, németek vagy romák. 

Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: mindenkinek megvan a maga keresztje, amit élete során hordoz. A keresztút olyan hely, ahová megnyugodni, elcsendesedni megy az ember. „A 25 kilométeres rábavidéki keresztút tizennégy állomása hét szlovén településen vezet át, bejárása jót tesz az ember testének és lelkének is. A stációk mellett felállított gondolkodópadok pihenőhelyként szolgálnak, és arra ösztönöznek, hogy álljunk meg, és éljük meg a pillanatot.”

Metka Lajnšček, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulja is köszöntötte az ünneplőket. „A Rábavidéken kialakított keresztút nagyon fontos a térség számára. Egyfelől segítséget nyújthat abban, hogy a mai rohanó világban megálljunk, imádkozzunk, másfelől a keresztút a Rábavidéken élők eddigi életét is szimbolizálja, hiszen az itteni közösség mindig kitartó volt és állhatatos” – mondta. 

Kissné Köles Erika, a parlament szlovén nemzetiségi szószólója Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára üzenetét tolmácsolta: „A magyar állam a nemzetiségi politikáján keresztül kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hazánkban élő nemzetiségek megkapják mindazt a szellemi, anyagi és erkölcsi támogatást, amely hozzájárul a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzéséhez. Magyarország kormánya vallja, hogy az európai országokban a többségi társadalom és a nemzetiségi kisebbségben élő közösségek legfontosabb összetartó ereje a kereszténység és az arra épülő kultúrkör, amely felülemelkedik országhatárokon, nyelveken és kultúrákon. Imára és együttműködésre még nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Ahol ez megvalósul, ott megerősödnek a közösségek.”

Az ünnepi program zárásaként a plébánosok mind a hét településen megáldották a keresztút stációit.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye; Vaol.hu

Fotó: Unger Tamás/Vaol.hu

Magyar Kurír