Az imádság gyümölcse – Diakónusszentelést ünnepeltek Nagyváradon

A szentmise bevezető részében a megyéspüspök hálát adott Istennek, hogy hosszabb idő elteltével ismét lehetővé tette a Vele való találkozás közösségi megtapasztalását. Elmondta, hogy az elmúlt nehéz hónapokban is imádkoztak és kérték az Urat, hogy küldjön munkásokat aratásába.

Ennek az imának a gyümölcse, hogy két fiatalember jelentkezett az egyházi rend első fokozatának felvételére, a diakónusszentelésre.

Hegyköztóttelekről, illetve Tasnádról indultak el hat évvel ezelőtt a papságra való készület útján, igennel válaszolva az Úr hívására. Készültek a papi szolgálatra, és megerősödtek tudásban, gazdagodtak a Lélek ajándékaival, hogy Isten népének szolgálatába állhassanak. A diakónusszentelés fontos lépés a papi szolgálat felé, és az elköteleződésük kiemelt pillanata. A főpásztor kifejezte örömét, de imára is hívta a jelenlevőket, hogy együtt kérjék Isten segítségét, támogatását és áldását azért, hogy az úton, amelyen a jelöltek elindultak, hűségesek maradjanak a szolgálatban.

A szentelési szertartás a jelöltek főpásztorhoz intézett kérésével kezdődött, hogy szentelje fel őket a szerpapi szolgálatra. Ígéretet tettek, hogy alázatos szeretettel lesznek a papi rend segítségére Isten népének szolgálatában; hirdetni fogják a hit szent titkát, amelyet lelkiismerettel őriznek, szóval és cselekedettel hirdetik az evangélium és az egyházi hagyomány szerint; vállalják a cölibátust, az imádságos lelkületet, a zsolozsma végzését; Krisztust példás élettel követik.

A püspök elé térdelve, kezüket kezébe helyezve engedelmességet fogadtak neki és utódainak, a mindenkori főpásztornak. A Mindenszentek litániájának eléneklése alatt a jelöltek a teljes önátadás jeleként arccal a földre borultak, kifejezve, hogy életüket teljesen Isten kezébe helyezve vállalják a szent szolgálatot. A litániát követően a szentelendők a főpásztor elé vonultak, aki kezét a fejükre téve a felszentelő imádság által diakónussá szentelte őket.

A már felszentelt diakónusok stólát és dalmatikát öltöttek magukra, majd ismét a szentelő püspök elé vonulva átvették az evangéliumoskönyvet, annak jeleként, hogy elsődleges feladatuk Isten igéjének hirdetése lesz.

Böcskei László püspök békeköszöntéssel fejezte ki befogadásukat és elfogadásukat. A két újonnan felszentelt diakónus, Blaga Antoniu és Orosz Roland már szerpapként szolgáltak az eucharisztia liturgiáján.

Forrás és fotó: Várad.org

Magyar Kurír