Az Iparművészeti Múzeum kiállításai 2024-ben

Az Iparművészeti Múzeum több új kiállítással is készül az idei évre. Tavasszal folytatódik a rendkívül népszerű Dresszkód-sorozat, ezúttal az art deco egyedi viseleteit, az 1920–30-as évek női divatját mutatja be Csepregi Noémi kurátor, a múzeum textilgyűjteményének frissen kinevezett vezetője: „Felsorakoztatjuk a két évtized különböző évszakaiban viselt ruháit és kiegészítőit, ismertetve a kor nőideálját és megváltozott társadalmi szerepét. A tárlat nemcsak a Downton Abbey vagy a Csengetett, Mylord? című sorozatok már jól ismert szabásvonalait, pezsgő életét eleveníti fel, hanem a külfölditől eltérő sajátos magyar divatot is, bemutatva annak legfontosabb képviselőit.”

Az Iparkodjunk című kiállítássorozat második része az Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Tanoda (később Főiskola, majd Egyetem) kapcsolatát vizsgálja a kezdetektől, amikor is londoni és bécsi mintára a két intézmény egy épületben kapott helyet. A tárlaton többek között az iskola egykori növendékeinek és tanárainak alkotásain, korabeli képeken, videókon és dokumentumokon keresztül mutatják be a két intézmény, az alkalmazott múzeum és az iskola közös történetét, együttműködésüket és mindennapjait, hiszen a tanulók a múzeum anyagát tanulmányozva és abból inspirálódva készítették el saját alkotásaikat. A kiállítást Cselovszki Zoltán főigazgató rendezi. Célja, hogy megismertesse a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a múzeum közös múltját, és felhívja a figyelmet a két intézmény közötti szoros együttműködés fontosságára a jövőre nézve: „Szeretnénk rávilágítani arra, hogy az Iparművészeti Múzeum már a megalapításakor is elsősorban az iskola szolgálatára, oktatási célzattal jött létre, amely szerepnek/funkciónak a jövőben is eleget kell tennie, nem csak az egyetem hallgatói, hanem a nagyközönség érdekében is.”

Az Iparművészeti Múzeum élen jár a társintézményekkel közös együttműködésekben, az idei legjelentősebb várhatóan a Kaesz-otthonok című kiállítás lesz, melynek kurátora Horányi Éva, a bútorgyűjtemény főmuzeológusa. A belsőépítészet, a bútortervezés, a grafika, valamint építészeti tervezés területén végzett irányadó tevékenysége mellett Kaesz Gyula oktatóként és publicistaként is meghatározó alakja volt a 20. század iparművészetének. Csakúgy, mint felesége, Lukáts Kató grafikusművész, aki az alkalmazott grafika mestereként reklámgrafikáival és könyvművészeti munkásságával formálta generációk ízlésvilágát. Közösen kialakított lakásaik, melyeket saját tervezésű berendezési tárgyaik és művészbarátaik alkotásai formáltak lakályos otthonokká, a magyar enteriőrművészetnek a korai art decótól a mérsékelt modernizmusig ívelő fejezeteit is képviselték. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ az Iparművészeti Múzeummal partneri együttműködésben a Walter Rózsi-villában tervezi bemutatni a művész-házaspár egykori otthonait, mint a 20. század lakásművészetének jellegzetes példáit.

A Kortárs Design Gyűjtemény anyagából Brüsszelben tervez közös kiállítást a Design Museum Bruxelles és az Iparművészeti Múzeum várhatóan májustól, Kortársak és utódok Borz Kováts Sándor életművének fényében címmel. Borz Kováts a magyar space age emblematikus alakja, aki mindössze 33 évet élt. Nevéhez fűződik az ikonikus Vargánya lámpacsalád és az a piros PVC fotel, melynek prototípusát az IMM gyűjteménye őrzi.

A Dresszkód-sorozat nyitó kiállítása jelenleg Rimaszombatban látható; az Iparművészeti Múzeum tervei szerint a nagy sikerű Dresszkód: szecesszió anyaga a nyár folyamán a Balaton partjára költözik. A Körforgásban: Buliash Todaeva című tárlat pedig a tervezettnél tovább, egészen március 24-ig lesz látogatható a Ráth György-villában.

A villában jelenleg nagytakarítás és tisztasági festés zajlik, a vendégek fogadása január 23-án folytatódik.

Forrás: Iparművészeti Múzeum

Fotó (archív): Mészáros Ákos

Magyar Kurír