Az eseményen elsőként Hack Gabriella humánpolitikai és titkársági osztályvezető köszöntötte a jelenlévőket, köztük Görgényi Ernő gyulai polgármestert. Elmondta: a kiállítás anyagában az ő tekintetét leginkább a rendi nővérek különleges viselete, illetve a rendi fátyol ragadta meg.
Kovács Péter pápai káplán, esperes-plébános, békési püspöki helynök megnyitóbeszédében felelevenítette a szerzetesrendek és az irgalmas nővérek történetét. Utóbbiakról elmondta: ez a rend 1852-ben jelent meg először Magyarországon, majd gyorsan elterjedt. Az irgalmas nővérek hazánkban iskolákban, kórházakban, árvaházakban, szeretetotthonokban, fegyintézetekben, vakok, siketek és testi fogyatékossággal élők mellett végeztek szolgálatot. A kiállításról kifejtette: egyfajta hangulatot igyekszik visszaadni a nővérek tevékenységéről, számos utalással a gyulai jelenlétükre.
Tóthné Gyevnár Erika kuratóriumi elnök elmondta: az irgalmas nővérek napra pontosan 131 évvel ezelőtt kezdték meg működésüket a gyulai kórház falai között. Az intézményen belül többek között a főzés, a konyhakert gondozása, a gazdasági irányítás, a lelkigondozás, a betegápolás, a műtősnői segédlet, a virrasztás, a ruhatár, a mosoda és az éléskamra területén is tevékenykedtek.
„A kiállítás célja, hogy együtt, közösen emlékezzünk azokra az irgalmas nővérekre, akik 131 évvel ezelőtt éppen a mai napon kezdték meg áldásos működésüket kórházunk falai között. Hiszen Gyula városának történelmi levegőjű történetében jelentős helyet foglalt el a vincés nővérek tevékenysége” – mondta a kuratórium elnöke köszöntőjében.
Végül Kovács Péter egy csontereklyét adott hozzá a tárlat anyagához a Nádi Boldogasszony Plébániából, majd felolvasták Csáky Ilona grófnő és Wenckheim László gróf levelét, amit Tóthné Gyevnár Erikának címeztek a kiállítással kapcsolatban.
Forrás: Szerzetesek.hu/Beol.hu
Fotó: Nobilitas Anno alapítvány
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria