Az istenkeresés útjain – Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek könyve

Udvardy György veszprémi érsek kérésére Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek a következő ajánlót írta most megjelent kötetéről:

Az istenkeresés útjain című könyvem először a szegedi Codex Consulting Kft. kiadá­sában jelent meg 2005-ben. Összesen huszonhét „gondolatot, újságcikket és előadást” tartalmazott. A második kiadás 2013-ban látott napvilágot a veszprémi Szaléziánum kiadásában. Ebben már csak huszonegy írás található, amelyek közül három újonnan került a kötetbe. A könyv harmadik változata a közelmúltban (2023. június) jelent meg a veszprémi Magyar Lélek Alapítvány kiadásában. Ebben már rövidebb cikkek nem találhatók. A helyükbe került három új tanulmánynak köszönhetően mégis ez a legsúlyosabb nemcsak fizikai, hanem átvitt értelemben is a maga tíz írásával.

Az istenkeresés útjain nem könnyű, szórakoztató olvasmány, nem is életszentség­re törekvőknek szánt lelki tanulmány. Ez a könyv mindenkinek szól: hívőknek és kételkedőknek, papoknak, szerzeteseknek és világi híveknek egyaránt. A benne lévő tíz írás elsősorban a keresztény hit és erkölcs alapkéréseivel foglalkozik, stílusa mégsem száraz, tankönyvízű, hanem minden általános műveltséggel rendelkező ember által érthető és időnként még élvezhető is. A szép számmal idézett költemények és dalszövegek még esztétikai élményt is nyújthatnak a kedves Olvasónak.

A kötet címe egyébként akár Alapvető hit- és erkölcstan is lehetne. Meggyőződésem, hogy a tudatosan megélt keresztény erkölcs nem választható el a tudatos hittől. Nem hiszem el, hogy Krisztus megszülethet bennünk az ő betlehemi születésébe vetett hit nélkül. Még kevésbé hiszem, hogy feltámadhat a szívünkben anélkül, hogy hinnénk az ő sírból történt feltámadásában. A mennyországot sem tudjuk idevarázsolni a földre, ha nem hiszünk abban, hogy „van ott fenn egy ország”. Istenfélő életet sem élhetünk az élő Istenbe vetett hit nélkül.

A szó szoros értelmében hit-tani (dogmatikai) írások a következők:

Isten természetes megismerése,
A Szentháromság titka,
Kell ott fenn egy ország,
Ősbűn, áteredő bűn, megváltás,
Az evangéliumok hitelessége.

A fentiekhez kapcsolódik a Korunk nem keresztény vallásai című írás is. Ezek­nek a vallásoknak a tanulmányozása – miközben szívemhez közel hozta a nem ke­resztény hitet követő testvéreimet – megerősített saját keresztény hitemben.

A hit és az erkölcs kérdései nagyjából egyenlő mértékben szerepelnek a következő tanulmányokban:

A teljesség felé,
A bibliaolvasók figyelmébe.

Morális, vagyis erkölcsi-etikai kérdések uralják az alábbi két írást:

Az ultraliberális gondolkodás veszélyei,
A tízparancsolat.

A hit és az erkölcs szoros kapcsolata mind a tíz tanulmányban nyomon követhető. Ez el is várható egy olyan szerzőtől, akinek régi törekvése az, hogy az össze­tartozó és egymást kiegészítő fogalmak és léttartalmak közé mesterségesen emelt falakat lebontsa, illetve ezek szembeállítását megszüntesse.

Igaza van Aquinói Szent Tamásnak, amikor a megkülönböztetések fontosságát hangsúlyozza, de az is igaz, hogy ez kevés az összetartozó és egymást kiegészítő valóságok egységben látása nélkül. Hadd említsek meg itt is néhány – a látszólagos ellentét ellenére – összetartozó fogalmat és fogalomcsoportot: test és lélek – szüzesség és házasság – cselekvés és szenvedés – önmegvalósítás és közösségépí­tés – egység és sokféleség – szabadság és elkötelezettség – kizárólagos szerelem és egyetemes szeretet. De egységben kell látnunk az Isten-szeretetet, a felebaráti szeretetet, a (mértéktartó) önszeretetet és az Isten által teremtett világ iránti szeretetet is.

Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a könyv elején található, mértéktartásról szóló gondolatok sem egy „erkölcscsősz” moralizáló eszmefuttatá­sai, hanem ennél jóval többek. A mértéktartás a feltétele annak a kiegyensúlyozott­ságnak, amelyről a folytatás szól.

A látszólagos ellentétek „dialektikus egysége” nem valósítható meg a mértéktartás nélkül. – Aki túlzásba viszi az önmegvalósítást, az nem fog közösséget építeni.

Aki viszont elhanyagolja az önképzést, az nem tud hasznára lenni a közösségnek. – Amelyik állam megvonja polgáraitól a szabadságot, az diktatúrává változik; amelyik viszont túladagolja a szabadságot, az pusztulásba vezető káoszt teremt. – A túlzás­ba vitt fajszeretet fajimádathoz és fajgyűlölethez vezet, a túlzásba vitt kozmopo­lita szemlélet viszont színtelen és unalmas kolhozzá alakítja a világot.

Még az istenszeretetet sem szabad túlzásba vinni. A Biblia elítéli a Moloch tisz­teletére bemutatott gyermekáldozatokat, miként a Baal-papok cselekedetét is, akik kultikus táncaik közben véresre vagdossák magukat (vö. Lev 18,21 – 1Kir 18,28). – A mértéktartás tudja összhangba hozni az istenszeretetet a felebaráti szeretettel, a helyes önszeretettel és az Isten által teremtett világ szeretetével.

Mindenkinek, aki kézbe veszi Az istenkeresés útjain című könyvet, jó olvasást kívá­nok!

+ Dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek

*

A júniusban bemutatott új kiadás megvásárolható a Szaléziánum könyv- és ajándékbolt mindkét üzletében: Veszprém, Vár utca 39. (Körmendy-palota), valamint Veszprém, Jutasi út 18/2 (Veszprémi Érseki Főiskola).

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír