Az ökumené rejtett útjai – A püspöki titkárok országos találkozójára készülnek

Hazai – 2021. június 22., kedd | 15:03

Első alkalommal szerveznek országos ökumenikus találkozót július 20. és 23. között püspöki titkárok és irodaigazgatók számára evangélikus, katolikus és református részvétellel. A kezdeményezés előkészítésére június 3-án Budapesten megbeszélést tartottak a három egyház képviselői.

Csűry Csaba, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöki tanácsosa; Kardos Ábel, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tanácsosa és Varga Norbert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgató-helyettese egyeztetett a közös tervekről. Találkozásuk helyszíne az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala volt.

A Szilágyi Erzsébet fasorban található épület kertjében fehérasztal mellett zajlott a beszélgetés, amelynek célja mindenekelőtt a júliusra tervezett országos találkozó operatív előkészítése, illetve a sajtó tájékoztatása volt.

Az országos találkozót kétévenként rendezik meg. Idén, az első alkalommal az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lesz a vendéglátó. Az eseménynek az esztergomi Szent Adalbert Központ ad majd otthont. 2023-ban a Magyarországi Evangélikus Egyház, 2025-ben pedig a Magyarországi Református Egyház látja vendégül az ökumenikus találkozó résztvevőit.

Varga Norbert

„A Katolikus Egyházban már hagyománnyá vált titkártalálkozók tapasztalata azt mutatja, hogy sok támogatást tudunk nyújtani egymásnak a megbeszéléseknek köszönhetően. Az egyházak közötti szorosabb kapcsolattartás még inkább segítő erő lehet. Előfordulhatnak például apró félreértések a püspökeink között, egy-egy rejtettebb gondolat, amit ők nem biztos, hogy kimondanak. Ilyen esetekben az egyik titkár fel tudja hívni a másik titkárt, és a köztük kialakult közvetlen és oldott viszonynak köszönhetően tisztázni tudják az adott kérdést. Mindketten elmondhatják, mi és miért fontos az egyházuknak, és egyeztetésük eredményét továbbítani tudják a főpásztoruk felé. Így nem csúsznak el az információk, és máris jobban megvalósulhat az ökumené” – világítja meg az együttműködés jelentőségét Varga Norbert. Csűry Csaba tapasztalata szerint a főpásztorok találkozásai alkalmával többnyire elvi döntések születnek, az operatív ügyeket rendszerint a közvetlen munkatársak tartják kézben. „Titkári szinten nyíltabban tudunk egymással beszélni, szabadabban ki tudjuk mondani, azt is, ha valamit nem tartunk jónak, amit püspök a püspöknek nem mondhat ki” – teszi hozzá Fabiny Tamás evangélikus püspök titkára, tanácsosa.

A munka, amit egy püspöki titkár és egy irodaigazgató végez, a gyakorlatot tekintve a három felekezetben némileg különböző lehet, de lényegében mégis azonos. Mindannyian a főpásztor munkáját segítik, kapcsolatot tartanak a lelkipásztorokkal és az egyházközségekkel, illetve koordinálják a hivatal működését. Közvetlen főpásztori munkatársakként feladatuk ellátásához empátiára, diszkrécióra, talpraesettségre, intelligenciára és pontosságra, naprakészségre van szükség. „Tevékenységünk akkor sikeres, ha szinte nem is látszunk, de jótékony, támogató közreműködésünket mégis mindenütt érezni lehet” – fogalmaznak. Csűry Csaba szerint a titkár a püspök meghosszabbított keze. Olyan ember, aki felelősséggel tartozik a közösségért, és aki püspökével együtt a lelkészek életével kapcsolatos terheket is hordozza. Varga Norbert a kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozza. „Hidat kell képeznem a szolgálati papság és a főpásztor között. Ezért el kell nyernem és meg is kell őriznem a papok bizalmát, ami nagy kihívást jelent. Nem akarok bólogató Jancsi lenni, az utasításokat közvetlenül végrehajtani, hanem képviselni szeretném a papságot. Ugyanakkor segítenem kell a főpásztor szándékának megvalósulását, utasításának végrehajtását a papok között, akkor is, ha ezt elsőre esetleg elutasítják. A helyes aránynak meg kell lennie ahhoz, hogy valóban Krisztus ügyét tudjam szolgálni” – mondja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgató-helyettese. Kardos Ábel, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tanácsosa, aki 2003 óta dolgozik főpásztor mellett, a bizalom alapvető fontosságát hangsúlyozza, és úgy fogalmaz: „A titkárnak el kell találnia az egyensúlyt, éreznie kell, hogy mennyire lehet szűrő, és mennyire kapu.”

A Katolikus és a Református Egyházban is nagy hangsúlyt kap ebben a feladatkörben az adminisztráció. Az Evangélikus és Református Egyházban a jelenlegi titkárok püspöki tanácsosi címmel is rendelkeznek. Csűry Csaba kifejti, valóban tanácsadói szerepe is van: „Minél több embert meghallgat a püspök, annál jobban tudja meghozni a döntését. Van, hogy ellentétes az álláspontunk, vagy másként látunk bizonyos helyzeteket, de úgy gondolom, hogy ezek is hozzájárulnak a közös szolgálatunk, munkánk sikerességéhez” – mondja.

Csűry Csaba

Ebben a munkakörben óriási érték a kapcsolati tőke és mindaz a gazdagság, amit a titkár személye hordoz. Kardos Ábel a sukorói gyülekezet lelkészeként is szolgál. „Ez szerencsés helyzet, mert így jobban ismerem a lelkésztársakat, a gyülekezeti ügyeket és folyamatokat, s a saját egyházmegyémből ki tudok tekinteni a többire is.”

Varga Norbert is nagyon fontosnak tartja a lelkipásztori gyakorlatot. „Azt vettem észre, hogy minél jobban elszakad az ember a hívőktől és a lelkipásztorkodástól, annál inkább hivatalnokká válik, és elfelejti, miért is dolgozik. Ha csak ügyeket, feladatokat, problémákat látok, akkor elsikkad, hogy mindez Krisztus ügye, és hogy valójában missziót teljesítünk. Ha a munkánk pusztán megoldandó feladattá válik, akkor jön a kiégés. Ezért keressük a megfelelő munkamegosztás lehetőségét.”

A görögkatolikus Csűry Csaba katolikus teológiát tanult, felesége római katolikus, munkája révén pedig mély betekintést kapott az evangélikus hitéleti és egyházkormányzati gyakorlatba, így már személyében is az ökumené hordozója.

A találkozó során szóba került az is, hogy a két püspöki tanácsadó, illetve a főegyházmegyei irodaigazgató-helyettes milyen viszonyt ápol a főpásztorával. Csűry Csaba úgy gondolja, hogy a munka megkívánja a jó kapcsolatot, ami kölcsönös áldozatokkal jár. „Nem szabad hagyni, hogy elcsússzon a jó viszony. Ennek hiányában nem tudunk egymással bizalmi légkört kiépíteni. Ha törés, fennakadás történik, arra törekszünk, hogy azt mielőbb rendezzük. Félreértések, kommunikációs pontatlanságok természetesen lehetnek, mint mindenhol.” 

Kardos Ábel szerint is fontos cél a jó munkakapcsolat, amit erősíthet, ha informális találkozásokra is lehetőség nyílik, a hivatali környezettől távol.  

Varga Norbert szerint nagy értéket jelent a kölcsönös tisztelet, amely a közte és Erdő Péter bíboros között fennálló kapcsolat jellemzője. „Bíboros úr bölcsességét és intelligenciáját lenyűgözőnek tartom. Ugyanakkor öröm számomra, hogy értékeli bennem a lelkesedést, a lelkipásztori érzéket és az egyszerűséget. Jó megélni azt is, hogy kölcsönösen igyekszünk tanulni egymástól.”

Kardos Ábel

A titkártalálkozó kezdeményezői szerint az egymással való személyes kapcsolat, a közösség építése, a közös pontok és a különbségek megismerése segítheti fejlődésüket a szolgálatban, és hozzájárulhat az ökumené erősödéséhez, egy új, közösségi szinten való megéléséhez. Ezt fejezi ki a júliusra tervezett országos találkozó mottója is: „A Hegy – hely, ahol találkozunk.” A mondat utal a szövetségkötés helyszínére, ahol nemcsak Istennel, hanem egymással is találkozhatnak az emberek. 

A július 20. és 23. között megvalósuló együttlétre mindhárom felekezet felkért egy-egy előadót. Pál Ferenc a konfliktus- és stresszkezelésről, Prőhle Gergely a diplomáciában szerzett tapasztalatairól, Lovas András az új gyülekezet elindításának tapasztalatairól és az ezzel foglalkozó lelkészek mentorálásáról beszél majd. A találkozón az előadások mellett nagy hangsúlyt kapnak a beszélgetések, különböző kulturális és szórakoztató programok is. 

A három felekezet képviselője a június 3-i egyeztetés során megtalálta a közös hangot. Oldott hangulatú találkozójuk távlatot nyit az ökumené elmélyítésének.

Szerző: Trauttwein Éva 

Fotó: Merényi Zita

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. június 20-i számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria