Ebben a világban, amely mindenütt darabjaira hullik, ahol sokan végül megadják magukat a gonosznak, mert az tűnik egyszerűbbnek, vannak olyan hívő és jóakaratú emberek is, akik megélik és tanúsítják, hogy „a jóság és a szeretet mindenek felett áll”. Ámulattal töltenek el a történeteik, amelyeket érdemes elmesélni, továbbadni.
Roseline Hamel – annak a Jacques Hamel atyának a nővére, akinek 2016. július 26-án Normandiában elvágta a torkát két, a dzsihadista propaganda által fanatizált fiatalember – szerette volna eljuttatni emberséggel és reménnyel teli szavait azokhoz, akik részt vettek a január 25-én, szombaton délután a San Luigi dei Francesi-templomban (a franciák nemzeti templomában) tartott találkozón, amelyet a Francia Katolikus Médiaszövetség (Fédération des Médias Catholiques) kezdeményezésére rendeztek meg Rómában a kommunikáció jubileumán.
A nyolcvannégy éves Roseline Hamel, aki kerekesszékben érkezett a találkozóra, fáradhatatlan tanúságtevője lett annak, amit átélt, amióta a Rouentől nem messze fekvő Saint-Étienne-du-Rouvray település templomának oltáránál meggyilkolták testvérét. Roseline idén januárban harmadszor hagyta el armentières-i otthonát, hogy részt vegyen a megemlékezéseken a testvéréről, akit azok öltek meg, akik gyűlöletet keltve megcsúfolják Isten nevét.
Néhány héttel bátyja halála után Roseline sürgősségi műtéten esett át, belebetegedett a szörnyű fájdalomba. Aztán úgy döntött, elmegy megkeresni azt, aki szerinte talán hasonló fájdalmat érezhet a szívében, mint ő: Adel Kermiche-t, az egyik gyilkos édesanyját. És akkor a két nő között a gyógyulás és a barátság olyan története kezdődött el, amely minden távolságot és különbséget áthidalt. Egy történet, amelyet Roseline mindig elmesél, amikor csak lehet.
„Jacques atya hat évvel a meggyilkolása előtt kezdett el a muszlim közösséggel vallásközi párbeszédet folytatni. Ahhoz, hogy megértsük, meg kell ismernünk egymást, és
ahhoz, hogy megismerjük egymást, beszélnünk kell egymással, a különbözőségek ellenére, amelyek félelemmel tölthetnek el bennünket. Csak akkor nem fogunk félni másoktól, ha találkozunk velük és a különbözőségeikkel. Ha megosztjuk örömeinket és bánatainkat,
nem azért, hogy egyesüljünk, hanem mindenekelőtt azért, hogy megértsük egymást. Mindannyian emberi lények vagyunk” – mondta tanúságtételében a római templomban.
„Így volt képes Roseline Hamel újra rátalálni az emberségre azután a rettenetes esemény után, hogy testvérét szentmise bemutatása közben meggyilkolták” – hangsúlyozta Samuel Lieven, a Le Pélerin című hetilap szerkesztője, aki jelen volt a találkozón.
Roseline tavaly is járt Rómában, hogy harmadszor találkozzon Ferenc pápával. Testvére egyik homíliáját ajándékozta neki a 2017-ben alapított, a vallásközi párbeszédnek szentelt Jacques Hamel atya-díj átadása alkalmából. A díjat „olyan építő jellegű tanúságtételekért ítélik oda, amelyek soha nem hagyják figyelmen kívül a hihetetlen szenvedést, a fájdalmat, és kegyelmet kérnek leküzdésükhöz” – magyarázta Philippine de Saint-Pierre, a KTO katolikus televízió főigazgatója a Hogyan lehet a katolikus média a béke ügynöke? címmel megrendezett találkozón.
Roseline Hamel derűs, nyugodt hangon, sugárzó arccal beszélt, emlékeztetett arra, mennyire fontos és sürgető feladat „kiprovokálni” a párbeszédet,
elindulva „az ismeretlen, a másság felé”, elismerve azt, hogy „mindannyian Isten gyermekei és ezért mindannyian testvérek vagyunk, ugyanannak az Atyának a gyermekei”.
„Jacques Hamel atya – zárta beszédét Roseline – története annak az emlékezete, hogy életét Krisztusba vetett hittel, egészen a végsőkig odaajándékozta, és hogy a megbocsátás Franciaországban és az egész világon erőt jelent, a béke és a remény erejét.”
Jacques Hamel atya boldoggá avatásának ügye, amelyet 2017. április 13-án, nagycsütörtökön jelentettek be, hivatalosan 2017. május 20-án kezdődött. Az egyházmegyei szakaszt 2024. március 9-én zárták le a roueni érsekség Notre Dame de l’Annonciation-kápolnájában. Ebben a szakaszban meghallgatták a gyilkosság öt szemtanúját; ötvenegy tanút idéztek be (testvérek, barátok, plébániai hívek és Hamel atya paptársai), és öt hivatalból megidézett tanút hallgattak meg. A fő kérdések a gyilkosságra, a feltételezett vértanúság körülményeire, Hamel atya életére és a keresztény erények gyakorlásának módjára, valamint életszentségének hírére és a közbenjárására kapott kegyelmekre vonatkoztak.
Forrás: Fides
Fotó: Fides, Vatican News (archiv)
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria