Az ostya- és molnárkalácssütés hagyományait bemutató kiállítás nyílt Egerben

Kultúra – 2016. december 13., kedd | 15:54

„Szent és profán – Oltáriszentség és molnárkalács” címmel nyílt tárlat az egri Érseki Palotában december 8-án az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei, az egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont, a Főegyházmegyei Könyvtár és a Főegyházmegyei Levéltár közös szervezésében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kiállításon az Oltáriszentség tiszteletéhez, illetve az ostya- és a molnárkalácssütéshez kapcsolódó tárgyakat láthatnak az érdeklődők. A (népi) művészeti tárgyak és nyomatatványok a Főegyházmegyei Könyvtárból és a Főegyházmegyei Levéltárból, valamint az egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontból származnak.

A nagyszámú érdeklődőt a kiállítás kurátora, Köves-Kárai Petra köszöntötte, majd Ternyák Csaba egri érsek megnyitó gondolatai következtek. A főpásztor beszédében örömének adott hangot, hogy a kiállítás bizonyítja: az egyház tanítása áthatja a mindennapi életet. Az érsek az inkulturáció folyamatáról szólt, az evangéliumnak és a krisztusi tanításnak a népi kultúrában való megjelenéséről. Ternyák Csaba hangsúlyozta, hogy az átváltoztatásban az ostya Krisztus testévé alakul át, így Isten megszenteli az emberi tevékenységeket, kulturális értékeinket, amelyeket ha Neki ajánlunk, szentté tesz.

A megnyitót követően három rövid előadást hallgathattak meg a résztvevők a tárlathoz kapcsolódóan. Elsőként Csizmadia István, az Egri Hittudományi Főiskola és az Érseki Papnevelő Intézet liturgika és lelkiségtörténet professzora tartott előadást Oltáriszentség a liturgiában címmel. A téma gazdagságából az ősegyház és a középkornak az Eucharisztiához való viszonyát emelte ki, utalásokkal a mai kor liturgikus rendjére is.

Ezt követte Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Levéltár igazgatójának „Panem, quem vidimus non aliud” címmel tartott előadása, mely a Főegyházmegyei Könyvtárban őrzött (a tárlatban megtekinthető) Barkóczy-albumról szólt, amely az Oltáriszentség imádására alakult egri egylet tagjainak névsorát tartalmazza. Az előadás során a jelenlévők bepillantást kaphattak a kötetben található akvarellek gazdag szimbolikájába is.

Ezután Sági Tibor, a borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Keresztény szimbólumok a molnárkalácson című előadásában mutatta be a városban mai napig élő molnárkalácssütés hagyományát. A gyűjteményben fellelhető mintegy 400 molnárkalács-sütővas szimbólumaiba, a helyi rendezvényekbe is bepillantást engedő előadás után molnárkalács kóstolót is tartottak, miközben az érdeklődők megtekintették a kiállítást.

Köves-Kárai Petra az Eger Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a tárlat különlegessége az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készített monstrancia, amelyet a Vatikánban is kiállítottak.

A molnárkalács korong alakú sült tészta, felületén az alkalmazott ostyasütőforma rajzolatával díszített (különféle motívumok, például perec, leányka, cég jelkép és/vagy feliratok – a gyártó neve, évszám stb.).

Eredetileg holland sütemény, a római katolikus liturgiában használt szentelt ostyából alakult ki. Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt elterjedt, a mindennapok mellett elsősorban nagyböjt, húsvét, karácsony ünnepein és a fonóházban, lakodalmak során készítették. Molnárkalácssütővasat Magyarországon a 16. századtól ismerünk.

Az elnevezés a malomban várakozók részére sütött – még hasznot is jelentő – ostyára vezethető vissza. Régen a molnárné kedveskedett molnárkalácscsal a vízimalomba járóknak. Az őrlésre várakozók ideje jobban telt beszélgetés, rágcsálás mellett.

A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya

A településen kiemelkedően nagy a sütővasak előfordulása, mert a helyi Lemezgyár létrejötte (1864) után a kétlaki (paraszti és ipari) életformát folytató dolgozók az üzemben a vasak készítéséhez szükséges alapanyaghoz, szakértelemhez, gépekhez jutottak. A többszáz borsodnádasdi sütővas között nincs két egyforma, mindegyik más-más egyedi motívumot, szöveget hordoz. Az utóbbi évtizedben a Városi Önkormányzat és több civil szervezet felismerve a hagyomány közösségformáló erejét, bemutató sütéseket, fesztiválokat szervezett a népszokás továbbfejlődése érdekében.

A borsodnádasdi molnárkalácssütés hagyománya a nemzeti szellemi kulturális örökség része.

Forrás: Szellemi Kulturális Örökség; Pékszövetség

Forrás: Egri Főegyházmegye; Eger Televízió

Fotó: Egri Főegyházmegye

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír

#egyházmegyék #Eucharisztia – Oltáriszentség #kiállítás #művészet #programok

Kapcsolódó fotógaléria