Az üdvös kijózanodásért – Először rendez teremtésvédelmi szabadegyetemet a PPKE kutatóközpontja

A hagyományteremtő szándékkal elindított, széles körben meghirdetett, teremtésvédelmi témákról szóló nyári szabadegyetemre minden Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézményből érkezhettek résztvevők.

Szilvácsku Zsolttól, a program moderátorától megtudtuk, a már első alkalommal is sokszínű programsorozatot kibővítve a szervezők jövőre további fejlesztéseket – angol nyelvű előadásokat és műhelyfoglalkozásokat – is terveznek.

A PPKE teremtésvédelmi kutatóintézete által szervezett szabadegyetemre számos tudományterületről érkeznek előadók, köztük Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, közgazdász; Báldi András ökológus, akadémikus; Kodácsy Tamás református lelkész, teológus, programozó matematikus; Tóth Gergely közgazdász, egyetemi tanár, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért alapítója; Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom tagja.

A PPKE kutatóintézete együttgondolkodásra és cselekvésre hívta azokat, akiket érdekel a teremtésvédelem, amelynek középpontjában Isten, ember és a természet kapcsolata, a teremtett világ átfogó ökológiai megközelítése áll.

A résztvevők július 2-án többek között a The Letter (A levél) című, Ferenc pápa Laudato si' enciklikája nyomán készült filmet tekinthették meg a Szent István konferenciateremben, majd megvitatták a látottakat.

A szabadegyetem első tanulmányi napja Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága elnökének előadásával kezdődött.

A püspök a hit fényében és napjaink ökológiai, társadalmi kihívásait figyelembe véve fejtette ki a teremtésvédelem jelenkori kihívásait.

Sokféle motivációnk lehet az ökológiai tudatosság terén: a túlélés, a felelősség a következő nemzedékek, illetve a legsebezhetőbb társadalmi rétegek iránt; a természet, a teremtmények önértékére tekintettel.

Nem lehet pusztán a hasznosság a célunk, ez torzítja emberségünket – szögezte le Székely János, többek között a boldogságkutatás eredményeire hivatkozva.

A püspök arról is beszélt, hogy a keresztény szemlélet a környezetvédelem szempontjait gazdagíthatja, az erkölcsi törvény és a teremtés biblikus alapon történő összekapcsolásával. „Az Egyház ismeri a Teremtő szívét, amely feltárul, megszólal a történelemben. A hit és a tudás által közelíthetjük meg a valóság teljességét.”

Székely János idézte XVI. Benedek pápát, aki kimutatta: a felvilágosult ember tulajdonképpen nem akarja megismerni a világot – amelyet nem mi, emberek alkottunk –, az objektív valóság ellen zsigerileg lázad, csupán használni kívánja a testét, az identitását, s korlátlanul kihasználni a természetet – mindez pedig szellemi zsákutca, és sajnos efelé tart a nyugati kultúra.

Eljött az üdvös kijózanodás ideje; ezt szolgálja a kereszténység is, mint menedék, Isten népe, ahol békére lelhetünk, hiszen itt őrizzük mindazt, amit Krisztustól kaptunk: a kinyilatkoztatás teljességét, elsősorban azt, hogy a világ szeretetből lett, az ember igazi élete az önátadásban van, célja nem a mennyiségi, hanem a minőségi növekedés, s ennek legfőbb akadálya a haszonelvű gondolkodásmód.

A gazdasági működés célja a teljes ember és minden ember boldogságának szolgálata lenne. Ezzel szemben a GDP-növekedés a nagy zsebekben (a multimilliárdosok szűk körének kasszáiban) növeli a hasznot, a Föld lakosságának jövedelemeloszlása rendkívül igazságtalan. Évente 9 millió ember hal éhen. Becslések szerint a leggazdagabb nyolc ember vagyona akkora, mint a Föld lakosságának a feléé együttvéve.

Gyakran hallani, hogy rendre az erősebb győz, s ezt bizonyítja az evolúció is, ezt kell elfogadni, csakhogy valójában az evolúció során a fennmaradás kritériuma nem az erőszak szintje, hanem az alkalmazkodóképességé

– tette hozzá a püspök.

Székely János előadása végén Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája alapján a teremtés egészére kiterjedő ökológiai megtérés fontosságáról beszélt, szorgalmazta teremtésvédelmi munkacsoportok létrehozását a plébániákon.

A püspök előadót a Rómából érkezett Harsányi Pál Ottó ferences szerzetes, a Pápai Antonianum Egyetem oktatója követte, aki az antropocentrizmus és az ökocentrizmus ellentétének meghaladásáról beszélt a bioetika területén, továbbá az „átfogó ökológia” jegyében ismertette a teremtésvédelem és a család kapcsolatának összefüggéseit a katolikus teológiai hagyományban és a tanítóhivatali megnyilatkozásokban, különös tekintettel a nevelési szempontokra a Laudato si’ alapján.

Harsányi Ottó filozófia- és teológiatörténeti előadásában kitért a Szentháromságnak a család analógiájára épülő újabb szemléletére is az Amoris laetitia pápai buzdításból és a Gaudium et spes zsinati dokumentum 24. fejezetéből kiindulva.

Béres Tamás  (Evangélikus Hittudományi Egyetem) a protestáns egyházak és a teremtésvédelmi szemlélet kapcsolatáról, valamint ez utóbbi teológus képviselőiről tartott előadást. Többek között megemlítette Joseph Sittler, Jürgen Moltmann, Larry Rasmussen, Niels Gregersen munkásságát, valamint Arne Naess norvég filozófus gondolatait e témában.

Ötvös Csaba, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának lelkésze az ortodox hagyomány és a teremtésvédelem kapcsolatát ismertette; előadását elmélyítve idézeteket olvasott fel Szír Szent Izsáktól (7. század), Szír Szent Efrémtől (4. század), Szent Ireneusztól (3. század), valamint a jelenkorból Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkától és a nemrég elhunyt Joánnisz Ziziúlasz metropolitától.

Ötvös Csaba hangsúlyozta, hogy az ortodoxiában az ökológiai szemlélet nem újdonság, hiszen kezdettől bennfoglalt a szent hagyományban.

Az előadások után élénk eszmecsere bontakozott ki a felvetett témákra fogékony hallgatóság és az előadók között.

A nyári szabadegyetem keretében még aznap a fenntarthatóságról tartott előadást Zlinszky János professzor (PPKE), az esti kerekasztal-beszélgetés pedig a hit, a természet, a politika metszéspontjait világította meg.

A következő napokban többek között a biológiai sokféleség jelentőségéről, az ökológiai megtérésről, a „Természet könyvéről”, a természeti erőforrások felhasználásáról, a Kárpát-medence ökológiai rendszeréről, a fenntarthatóság gazdaságtanáról szólnak szakmai előadások, majd kerekasztal- és műhelybeszélgetések keretében folytatják az ezekről való eszmecserét.

A nyári egyetem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete szervezésében, a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósul meg.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír