Az újraálmodott Róma – A Győri Corvina címmel nyílt kiállítás Révkomáromban

A Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ az egykor a Mátyás király könyvtárát gazdagító Győri Corvináról szóló tárlata segítségével hirdeti az antikvitás, valamint az itáliai és magyar reneszánsz csodálatos örökségét. A tárlaton Giovanni Battista Piranesi metszetei és Szabó Béla fotóművész fényképei idézik fel az Örök Város antik emlékeit.

A Király püspök utcai helyszínen egy hónapig megtekinthető tárlat megnyitóján Madarász Róbert, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója köszöntötte Kiss Tamást, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ könyvtárának vezetőjét, valamint Stubendek Lászlót, a Csemadok Komáromi Városi Szervezete elnökét és nem utolsó sorban Stubendek Istvánt, a Marianum alapító direktorát. 

Majd átadta a szót a győri vendégnek, aki magával hozott egy, a Győri Corvináról szóló dokumentumfilmet is, amelyet a tanulók a tárlattal együtt a történelem és a magyar irodalom órák keretében nézhetnek majd meg.

Kiss Tamás egyebek mellett elmondta, hogy Az újraálmodott Róma – a Győri Corvina című anyagot 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készítették, s azóta több helyszínen is bemutatták. A Felvidéken először a Marianumba érkezett, ám érdeklődés esetén azt további oktatási, kulturális intézményeknek is szívesen kölcsönadják.

A megnyitón elhangzott, hogy az itáliai történész, Flavius Blondus (1392–1463) IV. Jenő pápa titkáraként írta meg a Roma Instaurata (Az újraálmodott Róma) című művét, amely az Örök Város romjait bemutató első rendszerezett és alaposan dokumentált munka. A pápai felkérés annak volt köszönhető, hogy a 15. század elején Itália-szerte beindult ásatások (Pompei, Herculeanum) sokakat az ókor megismerésére sarkallt. Zarándokok árasztották el az elhanyagolt állapotú római romokat, a korabeli nagy építkezések során pedig a régi épületek és romok kőanyagát használták fel, eltüntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Ezek megmentése érdekében szükségessé vált számba venni Róma antik emlékeit. Blondus, Leon Baptista Alberti építésszel együtt térképezte fel az ókori romokat, szobrokat, szentélyeket, emlékműveket és középületeket, azok funkcióját is megmagyarázva. E munka eredményeként látott napvilágot a Roma instaurata, amely a római régészet alapkövének tekinthető.

A Hunyadi Mátyás értékes könyvtárába bekerült kódex az egyetlen fennmaradt kéziratos példánya Blondus művének.

A ma Győrött őrzött corvina másolója és díszes iniciáléinak készítője Petrus Cennius, reneszánsz műveltséggel bíró firenzei könyvmásoló és címfestő volt, aki 1467. június 15-én készült el művével.

Blondus halála után fiai nyomtatásban is kiadták édesapjuk hagyatékát. Először 1471-ben jelent meg a mű Velencében, majd később számos kiadást élt meg.

E latin kódex az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait – az ókori gyökerektől kezdve – a saját, reneszánszban megújuló korával.

*

Január 21-én, a magyar kultúra napja alkalmából a révkomáromi Csemadok-székházban nyílik meg a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ Szent László király életét bemutató kiállítása, februárban pedig a Szent András-bazilika emeleti oratóriumában az Ave spes nostra – a váradi díszkódextől a Zalka-antifonáléig című tárlat zárja a sort.

Szöveg és fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Forrás: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír