Az ukrajnai Zsitomirban néhány szerzetesnővér gyerekeket és menekült családokat támogat

Kitekintő – 2025. május 23., péntek | 17:06

A Názáreti Szent Család Kongregáció három szerzetesnővére óvodát és családsegítő központot működtet Zsitomirban, segítve a háborúban élő helyi közösséget. „2022. február 24-én minden megváltozott” – emlékezik vissza Franciszka Tumanevics nővér az invázió első napjaira, amikor az oktatási intézmények bezártak, a nővérek pedig humanitárius csomagokat állítottak össze a Caritas raktárában.

2022 májusában, három hónappal a háború kitörése után a nővérek az észak-ukrajnai Zsitomirban a Caritas által biztosított helyiségekben egész napos óvodát nyitottak azon önkéntesek gyermekei számára, akik az infrastruktúra fenntartásának területén dolgoztak, illetve önkéntes munkát végeztek. „Nem volt hol hagyniuk a gyerekeket, ezért befogadtunk annyit, amennyi a néhány kis szobánkban elfért” – meséli.

Mára körülbelül húsz 4 és 5 év közötti gyermek jár naponta az óvodába, valamint művészeti és angolórákra, és részt vesznek az imádságokon. „Ezek a gyerekek mindennap imádkoznak a katonákért, a békéért. Ukrajnában nincsenek keresztény óvodák, így a kezdeményezésünk újdonság volt, a működése a Caritas Spesnek köszönhetően vált lehetővé.”

2024-ben csatlakozott a csapathoz Gabriela nővér, aki 15 évet dolgozott az Egyesült Államokban pszichológusként. „Arra vágyott, hogy szolgáljon, bár a nyelvet még meg kell tanulnia” – mondja róla Franciszka nővér. Koordinátorként kezdett dolgozni a családsegítő központban. Havonta több mint kétszáz ember, köztük gyerekek és felnőttek veszik igénybe a szolgáltatást. A legkisebbek csoportokban tanulnak egy pedagógussal és egy pszichológussal, az idősebbeknek kézműves-foglalkozásokat tartanak, míg a szeretteiket elvesztett nők támogató csoportokban találkoznak.

A személyzet mintegy fele menekült nő, logopédiai, pszichológiai és pedagógiai szakemberek, akik maguk is traumatikus élményeket éltek át. „Ezek a nők ajándékot jelentenek számunkra” – hangsúlyozza a szerzetesnővér, és elmondja, milyen különleges tevékenységeket végeznek, például nyelvi tornát, táncot, éneklést tanítanak.

„Nehéz és megrendítő történetek vannak mögöttük, ezért is olyan fontos a központ működése – magyarázza tovább. – Jelenleg az árvák és özvegyek generációjával foglalkozunk, és sok szétszóródott családunk van, ahol a családtagok külföldön vannak.”

A családgondozó központ működtetése lehetőséget ad az alapvető szükségletek kielégítésére is. „Gondoskodunk arról, hogy a vendégeinknek legyen uzsonnájuk, teájuk; egy hely, ahol letehetik a terheket, komfortosan érezhetik magukat, ahol velünk vacsorázhatnak és imádkozhatnak.”

A nővérek az óvodában és a központban végzett napi szolgálatuk mellett lelkigyakorlatokat és tréningeket szerveznek a családok számára. Franciszka nővér, aki napközben az egyházi bíróságon dolgozik, hangsúlyozza, hogy a lelki támogatás kéz a kézben jár az anyagi és pszichológiai segítséggel.

Azt szeretnénk, hogy ezek az emberek ne csak túléljenek egy-egy újabb napot, hanem képesek legyenek értelmet és reményt találni az életüknek.”

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria