Az Úr érkezése biztos – Udvardy György adventi gondolatai Pápán

Homíliájában a főpásztor elmondta: örömmel érkezett, mert amikor együtt tudnak ünnepelni a hívek, a főpásztor, a lelkipásztorok, akkor az az Egyházat jelenti. Az Egyházat, aki várakozik, készül Jézus Krisztus születésének megünneplésére, a liturgiában kifejezi várakozását. Az Egyház a családokban, az egyének szívében születik meg. Közös ünneplésünk azt kívánja elősegíteni, hogy erősödjünk hitünkben, érezzük át a nagy ajándékot, amelynek ünneplésére készülünk.

A főpásztor rámutatott: hitgyakorlatunkban, szokásainkban, hagyományainkban nagyon sokszor megjelennek olyan elemek, amelyek segíthetnek a karácsonyi, adventi készületben; egyfajta érzelmi töltést, hangulatot is fölébresztenek bennünk. De fontos, hogy mi a Megváltó születésére készülünk, aki megment bennünket gyengeségeinktől, aki meghallgatja sóhajtozásunkat, kéréseinket, sőt tisztítja is azokat. Ez segít a növekedésben.

A hallott szentlecke egyértelművé teszi, hogy az Úr nem késik, eljön. Nem tudjuk, mikor, de eljön.

Az Úr eljön. Eljön, amikor szeret bennünket, amikor nevel bennünket, amikor fölemel bennünket...

A második eljövetelkor is, amikor szembesülünk önmagunkkal, cselekedeteinkkel, vágyainkkal, keresztény mivoltunkkal, Istenhez tartozásunkkal. De ez nem félelmet akar kelteni, csak bizonyosságot akar adni, hogy az Úr érkezik. „Tisztítsuk meg tehát a lelkünket, a vágyainkat” – budította a híveket Udvardy György veszprémi érsek.

Ezt úgy tudjuk megtenni, ha mindennapi keresztény életünkben akarunk növekedni, ha meg akarjuk tisztítani a vágyainkat. Sokszor elvárjuk, hogy automatikusan, magától legyen valami jó, magától legyen valami szép. De ez nem így van.

Abban tudunk fejlődni, ott tudunk növekedni kapcsolatainkban, tudásban, szellemiekben, lelkiekben, anyagiakban is, ahol energiát, időt fektetünk be, amiért megküzdünk.

Megküzdünk önmagunkkal, nem az Istennel. Megküzdünk gyengeségeinkkel, félelmeinkkel, kishitűségünkkel vagy éppen középszerűséggel. A hozzánk érkező Isten, Jézus Krisztus az istenes vágyakat akarja felébreszteni bennünk. Ne elégedjünk meg a napról napra való túléléssel. Annyi minden veszélyezteti ma az emberhez méltó életünket a családban, a férfi–nő kapcsolatban, a szülő–gyermek kapcsolatban. Nagyon sok erő hat, hogy az Istennel való kapcsolatunkat ne tekintsük valósnak, fontosnak. De mi éppen ebben az istenes kapcsolatban fedezzük fel végső célunkat, méltóságunkat és cselekvésünket is. És ez nem félelmet keltő, ez nem fájdalmas, hanem örömteli – hangsúlyozta az érsek.

Az Egyház megajándékoz bennünket a szent idővel, az adventtel. Arra kért minket, legyünk bátrak a növekedésben, a vágyaink megtisztításában, várjuk, akarjuk az Úr érkezését, mert ez jó, erőt ad, bátorít. Akarjunk fejlődni, jobbá lenni, és akarjuk jobban, jobbá szeretni egymást.

„Készület nélkül a karácsony elmúlik fölöttünk. Használjuk fel a készület idejét. Használjuk fel ezt a nagy ajándékot, amikor az Egyház közösségében egymást segítve, a különböző vallási hagyományokat fölelevenítve családi életünkben is, az imádságban, a Szentírás olvasásában, az adventi jócselekedetekben, a roráték látogatásában erősödünk hitünkben, emberi méltóságunkban. És akkor az Úr érkezése valóban örömmel ajándékoz meg, növekedést veszünk észre magunkban, és a vágyaink egyértelműen az Istenre irányulnak. Ügyeljünk egymásra, bátorítsuk egymást. Ne legyen senki körünkben, aki reménytelenné válik, aki lemond magáról, aki magányosnak érzi magát. Advent ebben is segíteni akar. Odafordulni testvéreinkhez jó cselekedetekkel, imával, a szeretet konkrét cselekedeteinek a gyakorlásával. Adja Isten, hogy ezt a biztató és meghívó evangéliumot be tudjuk fogadni, és legyünk bátrak megcselekedni azt. Jézus Krisztus, az Isten Fia, akinek születésére készülünk.

Az Úr érkezése biztos. Találkozni akar velünk,

és bátorít bennünket Egyházunk. Készítsük elő az Úr útját, mert hozzánk akar jönni.”

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír