Az Úr ma szól hozzánk, bárhol is vagyunk – Felföldi László horvátul celebrált szentmisét Eszéken

A búcsúi szentmisén koncelebrált Ivan Ćurić diakovár-eszéki segédpüspök; Fabijan Svalina szerémi megyéspüspök; Đuro Gašparović nyugalmazott szerémi megyéspüspök; Većeslav Tumir, a Szentszék Egyesült Államokbeli Nagykövetsége tanácsadója, aki Eszéken született, valamint az eszéki esperesség papjai, Vladimir Delić esperes vezetésével.

A szertartás elején Đuro Hranić érsek külön köszöntötte Felföldi László püspököt, kiemelve, hogy a pécsi székesegyházat szintén Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.

Méltatta, hogy a pécsi főpásztor nemcsak elfogadta a felkérést a szentmise bemutatására Eszéken, hanem különleges célként tűzte ki maga elé, és mindent megtett azért, hogy a szertartást horvátul vezesse, és ne magyarul vagy latinul, ahogyan azt ő elképzelte, amikor meghívta a pécsi megyéspüspököt.

A horvátul olvasás megtanulása és némi horvát nyelvű beszéd elsajátítása azt mutatja, hogy Felföldi László püspök a Pécsi Egyházmegye horvát hívei körében is szeretne horvát nyelven szentmisét bemutatni, és legalább egy kicsit az anyanyelvükön kommunikálni velük – emelte ki Đuro Hranić érsek.

„A Pécsi Egyházmegye horvátjai egy nagyon jó és gondoskodó pásztort kaptak az ön személyében, amivel sajnos a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye magyar hívei nem dicsekedhetnek – mert én egyszerűen feladtam és beletörődtem abba, hogy a magyar nyelv meghaladja a képességeimet. Bár a magyar hívek nagyon kedvesek számomra, és pontosan azért szeretem őket, mert kisebbséget alkotnak, amely különös gondoskodást és támogatást érdemel” – mondta Đuro Hranić érsek.

Felföldi Lászlóhoz fordulva e szavakkal zárta köszöntőjét: „Kedves püspök atya! Köszönöm minden erőfeszítését és szeretetét irántunk, horvátok iránt, hogy eljött közénk, és hogy horvát nyelven vezeti a szentmisét – annál is inkább, mivel először van velünk itt, Eszéken, egy olyan városban, amely Pécs püspöki városának barátja.”

Felföldi László püspök horvát nyelven mutatta be a szentmisét. Prédikációját a Pécsi Egyházmegye főpásztora részben személyesen mondta el horvát nyelven, részben pedig Almási Róbert atya, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referense olvasta fel.

Homíliájában a püspök arra buzdította a híveket, hogy elmélkedjenek személyes keresztény életútjuk, családjuk és plébániai közösségeik hivatásán.

A meghívás, egy személyes találkozás Istennel, nem valamiféle üzenet a távoli múltból, hanem napjaink valósága.”

A főpásztor utalt Pál apostol meghívására, aki a Jézussal való találkozása után feltette élete egyik legfontosabb kérdését:

Mit kell tennem, Uram?

Mire az Úr így válaszolt: menj Damaszkuszba, és ott a tanítványok és az Egyház megmondja, mit kell tenned.

Ilyen a mi utunk is. Fel kell benne ismernünk Isten Fiát, Jézus Krisztust, aki jelen van az életünkben. Meg kell kérdeznünk tőle, ahogy Saul is megkérdezte, hogy mit tegyünk.

És legyünk erősek és bátrak, mint Péter, aki azt mondta, hogy

bár nem tudja, mi fog történni, de Krisztus szavára kivetette hálóját

– hangsúlyozta Felföldi László.

Fontos, hogy mi is keressük a válaszokat a kérdéseinkre Krisztus tanítványainak közösségében, ahogyan Szent Pál tette. De a legfontosabb, hogy élő és személyes kapcsolatunk legyen Jézussal. Hallgassuk meg őt, figyeljünk a szavaira. Hallgassuk meg, mit mond nekünk, és mit kér tőlünk.

Majd a férfiakhoz fordult a pécsi főpásztor: „Korunk férfiainak különleges feladatuk van. Újra fel kell fedezniük a férfi közösségeket és barátságokat, hogy egymásból erőt merítve feleségükkel együtt megteremthessék és megőrizhessék családjuk és otthonuk békéjét, biztonságát és örömét.

Férfias erővel kell harcolnunk a mai világban, amelyben azt látjuk, hogy az anyagi biztonság nem a család biztonsága. Szükséges a lelki valóság közös megtapasztalása, a közös elmélkedés, a házastársak és gyermekek közötti kapcsolatok állandó erősítése és megőrzése. Ehhez elengedhetetlen a szív és a lélek békéje, a rend és a béke a kapcsolatainkban.”

Felföldi László püspök felhívta a figyelmet a feltámadt Krisztus békéjének fontosságára. 

Tanuljunk meg mi is hallgatni, ahogy Szent Pál tette három napon keresztül, hogy aztán békés párbeszédet folytathassunk másokkal.

Először is a családunkon belül, képernyők és telefonok nélkül. Tanuljuk meg és gyakoroljuk az egyszerű beszélgetést a családtagjainkkal, különösen a fiatalokkal, akik számára az egyik legnagyobb teher, hogy nincs, aki meghallgassa őket. Ha meghallgatjuk őket, előbb-utóbb ők is képesek lesznek meghallgatni minket, ami megteremti a békés párbeszéd lehetőségét” – hangsúlyozta a szónok.

Ma sokan csak magukról beszélnek, nem hallanak és nem figyelnek másokra. Az élet azonban nem kizárólag az én világa, hanem a család, a plébánia, az Egyház, a nép, az emberiség nagy közösségének világa.

Az Úr ma szól hozzánk, bárhol is vagyunk.

Otthonunkban, a munkahelyünkön, vagy úton. Hallgassuk az ő szavát, válaszoljunk rá odaadó szolgálattal és életünk szeretetével.”

„Az Egyház megújulásának e szent idejében, a remény szentévének biztonságában

meg kell tapasztalni és tovább kell adni a hit örömét és békéjét, amely a jövőt építi, élő és életadó hitté alakítva azt”

– zárta szentbeszédét Felföldi László püspök az apostolfejedelmek ünnepe alkalmából az eszéki Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban celebrált szentmisén.

Szöveg: Pécsi Egyházmegye

Forrás és fotó: Diakovár-Eszéki Főegyházmegye

Magyar Kurír