Idén márciusban vette át az államtól az Idősek és Csökkentlátók Otthonának fenntartói feladatait a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat. A Debrecenben évtizedek óta működő, 112 férőhelyes, ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon Szent Matróna védelmébe került.
Matróna egy szalonikiben élő zsidó asszony szolgálója volt. Már fiatalkorától keresztény volt. Úrnője mindenáron rá akarta venni, hogy térjen át az ő hitére, de Matróna nem akarta. Ezért úrnője gyakran erősen bántalmazta. Matróna azonban amikor tehette, keresztény templomba járt. Végül a dühös úrnő bezárta a kamrába, lepecsételte az ajtaját, hogy senki ne jusson be Matrónához. Isten azonban leoldotta kötelékeit, úrnője imádkozva talált rá. A harmadik esetben négy napig volt börtönben étlen-szomjan. Úrnője, amikor újra szabadon találta, vastag bottal ütlegelte, és a félholt lányt újra bezárta. Matróna ekkor adta vissza lelkét Istennek. Kegyetlen úrnője kidobta testét a város falán át. A keresztények tisztelettel eltemették. Ez a 3-4. században történt. Később tiszteletére templomot építettek, és oda helyezték maradványait a 6-7. században. (Szent Matróna anya élete, Lakatos László: Szentek virágoskertje, 279. o.)
Ungvári Sándor, a szeretetszolgálat igazgatója köszöntőjében elmondta: a Görögkatolikus Egyház fenntartásában még nem volt ilyen jellegű intézmény, ezért az elmúlt fél év az ismerkedés és a biztonságos működés megteremtésének jegyében telt. Számtalan programot szerveztek azért, hogy a lakók közelebb kerüljenek fenntartójukhoz, szervezeti kultúrájukhoz.
„A cél az, hogy a ránk bízottakat ápoljuk, gondozzuk testileg-lelkileg és hirdessük számukra az evangéliumot. Mindezek által magát Jézust szeretnénk behozni az intézmény falai közé, hogy gyengeségeinket, képességeinket, akaratainkat az Ő tökéletessége egészítse ki, és általa ebben az intézményben is csodák történjenek” – mondta Ungvári Sándor. Hozzátette: fontos, hogy a látássérültek sajátos helyzetére a fehér bot nemzetközi világnapja is felhívja a közvélemény figyelmét, hiszen míg egy ép látással bíró ember információinak a 90 százalékát vizuális úton nyeri, nehezen tudja elképzelni, milyen anélkül létezni.
A vakok – és semmiképpen sem világtalanok – nem vágynak másra, csak arra, hogy dolgozzanak, gyereket neveljenek, hasznos tagjai legyenek a közösségnek. A társadalom véleménye lassacskán kezd változni a fogyatékos emberekkel kapcsolatban, de sok még a teendő annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósuljon – hangsúlyozta Ungvári Sándor.
A technika ma már sokat segít rajtuk, így az önálló munkavégzés, tanulás nem okoz gondot. Többször is készültek olyan felmérések, amelyek a társadalom ép tagjainak viszonyulását vizsgálták fogyatékosokhoz. Kiderült, hogy a legpozitívabban a látássérültekhez állnak, ennek ellenére az előítéletek még nem szűntek meg. Sokan úgy gondolják, aki nem lát, nem is tud munkát végezni vagy magáról gondoskodni. Pedig mindenre képesek, csak ők másként szerzik az információkat, hallásukra, szaglásukra támaszkodnak. Az előítéletek akkor fognak megszűnni bennünk, ha személyes kapcsolatba kerülünk, akár vak és gyengén látóval, akár más fogyatékkal élővel – zárta gondolatait a szeretetszolgálat igazgatója.
Az ünnepségen Széles Diána, Debrecen alpolgármestere is részt vett, aki köszöntőjében szintén azt hangsúlyozta: ne féljünk segítséget nyújtani egy-egy látássérültnek. Szerinte keveset beszélünk arról, ha valaki ilyen helyzetben éli életét vagy tragédia éri, akkor azt hogyan kell feldolgozni. „Ebben nagy szerepe van az egyházaknak. Külön köszönöm a görögkatolikusoknak, hogy egyre több szociális, oktatási intézmény működtetését vállalják fel. Jó érzés volt megtapasztalni ide belépve, hogy itt a szeretet uralkodik” – mondta az alpolgármester.
A nemzetközi világnap jó apropó volt arra is, hogy három ikont és a szakolyi fogyatékosotthon lakói által készített cserépkereszteket Kocsis Fülöp metropolita megszentelje. Mint mondta, ezek is emlékeztetnek mindenkit arra, hogy az Isten mindig itt van közöttünk. Köszöntő szavaiban a Szentírás e napra vonatkozó tanítására is felhívta a figyelmet, hiszen érdekes egybeesés, hogy Lukács evangéliumában éppen ma olvashatunk arról, Jézus betegeket gyógyított, süketeket tett hallóvá, vakokat látóvá.
„A gyógyítás, a kötelékektől való megszabadítás a Megváltónak, az Istennek az ajándéka az emberiség számára. Az Evangélium sorai önök és gondozóik számára minden bizonnyal különleges üzeneteket hordoznak. Amikor Jézus gyógyít, az mindig kettős tevékenység, valamikor a történetekben külön is válik a testi gyógyítás a lelkitől, hogy még érzékletesebbé tegye ezt a nagyon fontos tényt: Jézus sosem csak a testet gyógyítja. Hiába gyógyítaná meg a testet, ha a lélek nem gyógyul” – világított rá a főpásztor, majd hozzátette: azon dolgozunk, hogy a lelki látásunk nyiladozzék, hogy nyíljon meg a látásunk arra, mit jelent az Isten jelenléte, az ő közelsége. Az Egyháznak minden körülmények között ez a feladata.
Az ünnepséget a Lautitia Kóruscsalád műsora, illetve a lakók versmondása és gitárelőadása színesítette.
Forrás és fotó: H. Varga Eszter/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria