Baán Izsák OSB: Egyszerűbben, a nagyobb jó érdekében

Nézőpont – 2024. január 7., vasárnap | 18:20

„Ha erőszakkal érvényesítjük a hatalmunkat, az mindig újabb sebeket, veszteségeket, újabb erőszakot fog szülni; a kiengesztelődésre való törekvés, a bocsánatkérés, a világbéke az egyén szintjén kezdődik” – állítja Baán Izsák bencés szerzetes, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjele, akinek a 2023-as évet összegző gondolatait a Veol.hu hírportál adta közre.

Egy esztendővel ezelőtt, 2023 kezdetén – a covid és az energiaválság okozta bizonytalanság közepette – Baán Izsák atya arról beszélt a lapnak, hogy szabadon elfogadott hiányokra, önként vállalt leegyszerűsödésre, lemondásra készül. Azóta eltelt egy év, ezért megkérdezték tőle, mire vezetett ez a hozzáállás.

„Van ennek a témának egy nagyon gyakorlati, a fenntarthatóság szempontjából érvényes vonulata. Sikerült-e, sikerül-e egyszerűbben élni? Az emberi természet olyan, hogy ha rá van kényszerítve, akkor könnyebben megy ez, ha nem, akkor kevésbé. Mi a monostorban az áramfogyasztásunkat észszerűsítettük. A nagy fogyasztókat, a hűtőket végignéztük, a fűtést átgondoltuk, és jelentősen visszavettünk a komfortfokozatból. Ez hasznos volt, felfedeztük, hogy a kevesebb is elég, de a szerzetesi élet persze amúgy sem a luxusról szól. Most, hogy az energiaárak már nem olyan magasak, ez a szint marad, de már nem kényszerít további gondolkodásra ezen a téren” – mondta el a bencés szerzetes.

Személyes szinten szintén értelmezhető, amit Baán Izsák évkezdő gondolatként 2023-ra vonatkozóan megfogalmazott. Vállalhatjuk az önként lemondást 2024-ben is azért, hogy a közösség, a bolygó, az emberiség sorsa pozitívabb irányban menjen.

„Hiába a szabályozás, ha az egyén nem áll ebbe bele. Szerintem továbbra is alapfeladat mindenkinek, akit az emberiség és a bolygó sorsa foglalkoztat, hogy átgondolja, hogyan tud kevesebbet autózni, kevesebb energiát felhasználni, kevesebbet szennyezni. Akármilyen spiritualitással él az ember, ez fontos, nem kell ehhez kereszténynek lenni. Most nagyon érezzük, hogy ez előrelépés lehet” – hangsúlyozta Baán Izsák, aki Szóra bírt magány című könyvében a bocsánatkérésről is írt: az alázat gesztusa, a mai fülnek gyanúsan hangzó megalázkodás egyik formája, enélkül csak üres szó, ami nem éri el célját. Gyakran ott csúszik vakvágányra egy perlekedés utáni „tisztázó beszélgetés” vagy bocsánatkérés, hogy az őszintének látszó szándék nem mentes a büszkeségtől, önigazolástól, rejtett elvárástól. (A kötetről írt recenziónkat ITT olvashatják)

Izsák atya úgy véli: a közel-keleti konfliktus kapcsán az látszik, hogy az erőszakspirálra nincs más gyógyír, mint visszalépni. „Ha erőszakkal érvényesítjük a hatalmunkat, az mindig újabb sebeket, veszteségeket, újabb erőszakot fog szülni, a kiengesztelődésre való törekvés, a bocsánatkérés, a világbéke az egyén szintjén kezdődik.

Én megtorlom-e a sérelmeimet, vagy kész vagyok arra, hogy elengedjem, elhordozzam a fájdalmat, a szenvedést? Valami nagyobb jó érdekében megtehetem azt, hogy határt szabok magamnak, a saját erőmnek, lehetőségeimnek.

A megosztottság – itthon is – szintén újabb sebeket ejt. Csak az lehetne a megoldás, hogy ki-ki egyéni szinten belátja: nem kell mindent kimondani, számonkérni a másikon, megtorolni, az orra alá dörgölni, ezzel csak a saját helyzetünket rontjuk sokszor” – fogalmazott Baán Izsák atya, akinek gondolatai 2024-re is jó útmutatók lehetnek.

Forrás: Veol.hu

Fotó: Horogszegi Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria